„Ez a föld a hazád”

A szabadságharc áldozatai között egy 22 éves helyi fiatalemberre is emlékeztek október 23-án Környebányán, majd hagyományosan ökumenikus istentisztelettel kezdődött községünkben az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának alkalmából rendezett ünnepség.

A szabadságharc áldozatai között Puskás Sándorra is emlékeztek október 23-án Környebányán, az ünnepségre Puskás Katalin, az ’56-ban elhunyt fiatalember húga is ellátogatott. A 22 esztendős környebányai Puskás Sándor ötödéves orvostanhallgatóként utazott 1956 októberében a fővárosba, ahol 23-án este 8 és 9 óra között sebesültmentés közben halálos lövés érte. Ő volt az első áldozatok egyike. Emlékére a forradalom fél évszázados évfordulóján tardosi vöröskő tömbből emlékművet állítottak, melyen márványtábla tiszteleg mártírhalála előtt. 2006 óta ezen a helyen rója le az emlékező közösség a hősök előtti tiszteletét, s így történt ez kedden is, amikor Beke László polgármester, valamint Svétecz László önkormányzati képviselő helyezte el a kegyelet virágait az emlékműnél.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja alkalmából rendezett ünnepség a környei református templomban folytatódott, ahol Bedy Sándor plébános, s Szemeti Ferenc református tiszteletes tartott ökumenikus istentiszteletet.

A megemlékezés újabb helyszínén, a Polgármesteri Hivatal udvarán Beke László polgármester idézte fel az eseményeket: az 1956. október 23-án kirobbant forradalom nem csupán azért volt nagyszerű, mert egy önkényuralmi, az országot rettegésben és elnyomásban tartó kormány ellen lázadt fel, hanem azért is, mert egy hazug, diktatórikus világrendnek kiáltotta: elég! A forradalmi események is bizonyítják ennek a hazugságnak a tényét, hiszen az adott szó ellenére a szovjet csapatok bevonultak hazánkba, a tárgyalásra érkező magyar katonai vezetőket a tárgyalóasztal helyett pedig a börtön fogadta… 1956 forradalma a demokrácia üzenete, melynek talán legfőbb gondolata, hogy soha nem a népnek kell felelnie a hatalom gyakorlói előtt, hanem a hatalom gyakorlói tartoznak felelősséggel a népnek – hangzott el. A polgármester a hősök előtt tisztelgő beszédét Albert Camus gondolataival zárta: A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fület betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett hullnia… A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”

„Ez a föld a hazád” – ezzel a címmel következett a Szivárvány Táncegyüttes ünnepi műsora, melyben az oly sokak által oly sokszor megfogalmazott kérdésre keresték a választ: mi is történt 1956. október 23-án?

A megemlékezés zárásaként az egybegyűltek a Kegyeleti Parkba vonultak, ahol a környei önkormányzat nevében Beke László polgármester, s Orlovits Tímea jegyző, a szlovákiai testvértelepülés, Tardoskedd képviseletében Veres Judit, a községi hivatal vezetője és Bencze István községi főellenőr helyezte el az örök emlékezés virágait, majd a német nemzetiségi önkormányzat, a pártok, civil szervezetek, az általános iskola diákönkormányzatának képviselői és a megjelentek hajtottak fejet, s lobbantották lángra a kegyelet mécseseit.