21. Nemzetiségi és Sörfesztivál

Több mint két évtizede teremtette meg Környe Község Önkormányzata a Nemzetiségi és Sörfesztivál hagyományát, így idén, július 6-a és 8-a között már 21. alkalommal várta a vendégeket színes, minden korosztály számára kikapcsolódási lehetőséget biztosító programok sokasága. Míg az eltelt esztendőkben olykor borongós arcát fordította az időjárás a szervezők és a vendégek felé, ezúttal égető napsütés kísérte a programokat, melyek a három nap alatt több ezer embert csaltak a különböző helyszínekre.

21. alkalommal rendezték meg a hétvégén községünkben a Nemzetiségi és Sörfesztivált, amely a három nap alatt minden évben lehetőséget kínál a község szűkebb, valamint tágabb környezetében működő hagyományőrző és kulturális csoportok számára, hogy megmutassák, milyen munkát végeznek, milyen küldetést teljesítenek. Így idén a sztárvendégek, Fluor Tomi, Pintér Tibor, Marót Viki, Szekeres Adrienn, Somló Tamás, és a Back II Black, valamint a szombat este fergeteges hangulatot teremtő Best of Danubius zenekar mellett színpadra lépett – többek között – a Környei Mazsorett Csoport, az Alsógallai Német Nemzetiségi Dalkör és a Német Nemzetiségi Tánccsoport, a Felsőgallai Német Nemzetiségi Dalkör, a testvértelepülés képviseletében a Tardoskeddi Hagyományőrzők, az X-plore moderntánc-együttes, a Várgesztesi Vagányok, a Környei Német Nemzetiségi Hagyományőrző Gyermekcsoport, s a Német Nemzetiségi Dalkör.

Az idei esztendőben sem szakít önkormányzatunk azzal a hagyománnyal, hogy ez a rendezvény teret adjon a hagyományápolásnak és a nemzetiségi gyökerek megőrzésének, de természetesen a nemzetiségi hagyományőrzés mellett a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek színes palettáját is kínálja a 21. környei Nemzetiségi és Sörfesztivál. – fogalmazott megnyitó beszédében szombaton Beke László polgármester, majd – hagyományosan – korsó sörrel koccintott a színpadon Czunyiné dr. Bertalan Judit megyei kormánymegbízottal, az eseményt megtisztelő partnertelepülések, Steffenberg és Tardoskedd, valamint a szomszédos községek polgármestereivel, döntéshozóival, intézményvezetőivel, a helyi képviselő-testület tagjaival, civil szervezetek vezetőivel, s nyitotta meg hivatalosan is a programot.

A rendezvény célkitűzése, hogy minden korosztály számára feledhetetlen élményt nyújtson ez a környei hétvége, maradéktalanul megvalósult, hiszen a különböző helyszíneken összességében több mint negyven program, produkció várta a fesztivál vendégeit. A kínálatban szerepelt amatőr rock-együttesek koncertje, hastánc, karaoke, sörivó és sörhas szépség verseny, diszkó és tűzijátékkal színesített utcabál, labdarúgás, horgászverseny, gulyásparti, kenuzás a tavon, gyermekműsor, arcfestés és henna. A távolabbról érkezők mindemellett szó szerint bepillantást is nyerhettek a falu mindennapi életébe, hiszen a Dotto kisvonat szombaton díjtalanul szállította a vendégeket, hogy megismertesse őket a falu legfontosabb látnivalóival, intézményeivel, múltjával és jelenével.

A Nemzetiségi és Sörfesztivál programjának pontosan 15 esztendeje része a vasárnapi szentmise, melyet idén a történelem viharai során kitelepített német ajkú elhunyt és élő magyarokért, s mindazokért ajánlott fel Bedy Sándor plébános, akiket a sors messzire sodort szülőföldjüktől. Az idei, német nyelvű ünnepi szentmisére ezúttal Bajról, Kecskédről, Tarjánból, Tatabányáról, Várgesztesről és Vértessomlóról is érkeztek hagyományőrző csoportok.

Az oszlopok csonkasága mutatja azt a tragédiát, melyet 65 évvel ezelőtt, 1947-ben éltek át a környei sváb családok és mellettük Európa-szerte a nemzeti kisebbséghez tartozók milliói. Az egyik oszlop azoknak a környeieknek állít emléket, akiket elűztek a szülőföldjükről, a másik azoknak, akik mára környeiekké váltak, de annak idején a Felvidékről telepítették ki őket – mindez már a mise után, a római katolikus templom parkjában felállított Kitelepítési Emlékműnél hangzott el Tirhold Kármentől, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe képviselőjétől.

Emlékezzünk mindazokra, akiknek csupán néhány óra állt rendelkezésükre, hogy összekapkodják legfontosabb dolgaikat, felszámolják addigi életüket, elszakadjanak a szülőföldjüktől, hogy aztán teherautókba, vagonokba kényszerítve messzi vidékeken keressenek boldogulást, s hogy hosszú évtizedekig ne láthassák szülőfalujukat, szeretteiket… Az Ő tiszteletükre hajtsunk fejet, s azok tiszteletére, akik őrzik emléküket, s akik minden erejükkel azon vannak, hogy a történelem e korszaka soha ne ismétlődhessen meg! – fogalmazott később az emlékműnél Beke László polgármester.

1947. augusztus 27-én Környén is jogtalan kitelepítés történt. Az őslakosság nagy részét, 101 családot kényszerítettek zárt teherkocsikba, s szállítottak Németországba. Helyükre felvidékről, Csallóközből telepítettek át magyar ajkú családokat.

A történelem kényszerű népességmozgásainak emlékére és intő emlékeztetőül állíttatott emlékműnél vasárnap az önkormányzat nevében Beke László polgármester, Pákozdi Ferenc alpolgármester, Orlovits Tímea jegyző, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe képviseletében Menoniné Pillmann Teréz elnök és Bogár Ferencné, Paul-Heinz Petri, Steffenberg Partnerkapcsolati Egyesületének elnöke, a Felvidékről kitelepítettek nevében Seres Jánosné és Vanya Sándor, a környei Németek Baráti Köre és Kultúregyesülete képviseletében Wéber István és Wiszt Ferenc helyezte el az emlékezés virágait mindazok előtt tisztelegve, akiket 1947-ben elszakítottak szülőföldjüktől.

A szervezők a misén való közreműködésért külön köszönetüket fejezik ki a Német Nemzetiségi Dalkör és Goór Józsefné számára, a László Márta és Keltai Gábor vezette Szivárvány Táncegyüttesnek, melynek tagjai helyben gyűjtött népviseletben vettek részt a misén. Köszönet illeti továbbá Áncsák Lillát, Hartmann Annát, s a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Gyermekcsoportot, a Római Katolikus Egyházat és Bedy Sándor plébánost, valamint a kántorokat.

Környe Község Önkormányzata nevében Beke László polgármester tiszteletét, elismerését és köszönetét fejezi ki a nemzetiségi mise és kitelepítési megemlékezés két főszervezője, Tirhold Kármen és Popovics Milán részére, akik minden igyekezetükkel gondoskodtak arról, hogy a kitelepítést követő 65. esztendőben méltóképpen és méltóságteljesen emlékezhessen a község a történelem 1947-es – a remények szerint soha meg nem ismétlődő – lakosságcseréjére.