48 millió szolidaritási adót fizet Környe

Moraj kísérte Beke László, a falu költségvetésének állami finanszírozásához fűzött gondolatait a hétfői közmeghallgatáson. A résztvevők jól hallható reakciója akkor erősödött fel, amikor a polgármester elmondta: az általános iskola működtetésére (felújítási és beruházási kiadások nélkül) tavaly 31 millió forintot fordított az önkormányzat. Ez év januárjától azonban az állam az intézmény működtetője, ezért több mint 48 millió Ft szolidaritási adót vetett ki a környei önkormányzatra.

Hagyományosan az elmúlt év eseményeiről, beruházásairól, fejlesztéseiről, eredményeiről szólt a falugyűlés kezdetén Beke László. A falu tervezett költségvetése tavaly 1 622 458 ezer forint volt, majd a teljesülése a decemberi módosítás után 1 652 millió forintban realizálódott, a tartalékkeret meghaladta a 460 milliót.

Az elmúlt év beruházásait, történéseit ismertetve a polgármester elmondta, hogy bár lassan egy esztendeje aláírták az Oroszlány-Tatabánya közötti kerékpárút megépítéséhez szükséges konzorcium létrejöttéről a megállapodást, s a konzorciumot vezető Oroszlány nyáron be is nyújtotta a pályázatot, a szeptemberre ígér döntés a mai napig nem született meg, miközben a beruházásnak legkésőbb 2018. június 30-áig le kellene zárulnia.

A sportcsarnok építésére 2016-ban is 200 milliót tartalékolt az önkormányzat, a tervekkel kapcsolatban február 1-én közmeghallgatást tartott, majd a következő testületi ülésen döntött a csarnok helyszínéről: az iskola melletti telken épül meg – hangzott el. A 2016-os útfelújításokról Beke László elmondta: a külterületeken a martaszfaltos utak közül a tagyosi és a homokdűlői út újult meg, Környebányán a belterületi utak közül aszfaltburkolatot kaptak azok az útszakaszok, amelyek eddig murvásak voltak. Ezek mellett a Rózsa utcának a Régiposta utca és a Hunyadi utca közötti szakaszának 5,5 méteresre szélesítését és süllyesztett szegéllyel való ellátását végeztette el az önkormányzat, illetve a Hunyadi utca Rózsa utca és Beloiannisz utca szakaszának felújítására is sor került, valamint a József Attila utcáéra a Váci utcai kereszteződésig. Az idei tervekben az Arany János, a Koltói, az Április és a Rákóczi utca, a Rózsa utca második szakasza, valamint a Kisfaludy köz felújítása szerepel.

A Magyar Közút fejlesztéseként újul majd fel a 8119-es út a Bridgestone körforgalom és a falu között, ehhez kapcsolódóan a környei önkormányzat kérésére és a falu finanszírozásában a község előtti szakaszon forgalomcsillapító szigetet helyeznek el. Szintén az útfelújításhoz kapcsolódik, hogy a Közút tervei szerint a Tatai úti kereszteződést közlekedési lámpával látják el, így a gyalogos átkelés is biztonságosabbá válik.

A ma már állami fenntartásban működő általános iskolában az önkormányzat tavaly az addig még ki nem cserélt régi fa és fém külső nyílászárókat váltotta korszerű műanyag ablakokra, a tornateremben távvezérléssel működtetett ablakokat helyeztettek el, és befejeződött a radiátorok cseréje is, amit 4 évvel ezelőtt szakaszosan kezdett meg a helyhatóság. Tavaly a második félévben jelentős beruházásokkal javította az önkormányzat az iskola felszereltségét: ma már a felső tagozatos tantermek mellett 2 alsós osztályban is interaktív tábla van, a többi alsós tanteremben pedig nagyképernyős LCD tévék segítik a gyerekek tanulását. Az informatika terem számára három LEGO robotkészletet vásároltak terepasztallal, több tanterembe új bútorokat szereztek be, a tornaterembe pedig tornaeszközöket.

Mint ismert, az intézményben a 2017. január 1-jétől már a működtető feladatokat is az állam látja, s a falugyűlésen Beke László hangsúlyozta: a képviselő-testület csupán a törvényi kényszer, ill. a tárgyalásokon elért eredmények megtartása miatt fogadta el az átadásról szóló dokumentumokat. Ilyen eredmény volt például, hogy a környei sportolók ne évi 2 millió forintért használhassák a község egyetlen tornatermét, illetve, hogy a környei szervezetek díjmentesen használhassák tanítási időn kívül az állami kezelésben, de továbbra is a falu tulajdonában lévő épület helységeit.

Önkormányzatunk az átadás-átvétel óta több alkalommal is eltért a megállapodásban foglaltaktól, mivel a tankerület sok esetben nem biztosította a működtetéshez szükséges forrást, tárgyi eszközöket, anyagokat – fogalmazott a polgármester, példaként említve a síkosság mentesítő és karbantartó anyagokat, melyeket az önkormányzat természetesen „kölcsönadott” az iskola számára, hozzátéve, hogy türelemmel várják, mikor adja vissza a tankerület a kölcsönkapott dolgokat.

Az idei esztendő kapcsán elhangzott, hogy majdnem 1 339 millió bevétellel tervez az önkormányzat, amely a költségvetési maradvánnyal kiegészítve 2,2 milliárdos forrást jelent úgy, hogy a helyi adó mértéke változatlan marad. A falu iparűzési adó erősségére tekintettel csak az óvodai feladatellátásra, a gyermekétkeztetés működési kiadásaira és a közművelődési feladatellátásra kap állami hozzájárulást, ennek összege 122 millió. A költségvetés állami finanszírozása kapcsán megosztott gondolatok között hangzott el a 48,2 milliós szolidaritási adó kivetése az állam részéről az iskola működtetői feladataihoz. Ha ezzel az összeggel mérsékeljük az államtól kapott támogatást, akkor közel 74 millió a maradvány, miközben az önkormányzat a beruházások és felújítások után több mint 139 millió forgalmi adót fizetett be tavaly az államkasszába, nem szólva az igénybe vett szolgáltatások adótartalmáról (vízdíj, villany, stb.). Elmondhatjuk, hogy a falu több adót fizet az államnak, mint amilyen összegű támogatást kap tőle – hangsúlyozta a polgármester, aki a tájékoztató zárásaként minden magánszemély, gazdasági társaság, vállalkozás számára köszönetét fejezte ki azért az adófizetési magatartásért, amely lehetővé teszi a tervezett bevételek realizálását.

(A falugyűlésen elhangzott polgármesteri tájékoztató teljes terjedelmében itt olvasható el: falugyűlés 2017)

Beke László tájékoztatója után a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe elnöke, Tirhold Kármen számolt be a mögöttük álló évről és az idei tervekről, kiemelve, hogy a német nemzetiségi rendezvények szervezésén és a hagyományok ápolásán túl arra törekedtek, hogy a nemzetiségi kultúrát minél egyetemesebben és az elképzeléseiket tágabban értelmezve valósítsák meg. A zene és tánc hagyományokon túl – amik természetesen igen fontosak fennmaradásunk és identitásunk megőrzése céljából – hangsúlyt kívánunk fektetni a mindennapi életben felmerülő nemzetiséghez kötődő dolgokhoz, mint például a gazdasági hagyományok, a tradíciók ápolása és a közösségi élet – fogalmazott. Az elnök ismertette az előző év programjait, melyek között olyan rendezvények is szerepeltek, melyek sikerrel tették le hagyományőrző, múltidéző események alapjait. Ilyen volt például a tavaly első alkalommal felelevenített búcsú, a mára hagyományosnak tekinthető tollfosztás, s a hosszú évek óta nagy sikerrel megrendezett Pünkösdi Vígasságok. Az elnök a környeiek segítségét is kérte, hiszen idén lesz 70 éve hogy Környéről 101 német családot kitelepítettek, ezért az augusztusi megemlékezés egyik részeként szeretnének kiállítást szervezni, amihez a régi sváb életet tükröző fényképeket várnak. Természetesen nem az eredeti képeket tervezik kiállítani, azokat digitalizálás után visszaadják a tulajdonosoknak.

(Tirhold Kármen beszámolója itt tekinthető meg: Beszámoló a Német Nemzetiségi Önkormányzat falugyűlésre )

A két tájékoztatót követően érkezett el a kérdések, észrevételek ideje. A felvetett problémák egy részéről kiderült, hogy az orvoslás már folyamatban van, többről elhangzott, hogy nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, több jelzés kapcsán pedig – ha nem is minden esetben azonnali – de intézkedést ígért a polgármester. Ilyen volt a Környére bevezető utak menti árkok állapota is, melyet Láng Éva így jellemzett: kétségbeejtően mocskosak. Válaszként elhangzott, hogy a kitakarításukra eddig azért nem kerülhetett sor, mert a talaj a fagy miatt nem szikkasztott, s még vizes alja. A polgármester azt is hozzátette: nem az önkormányzat dolga, de amint lehet, rendbe teszik az árkokat. A Tatabányáról bevezető út kapcsán – a tataihoz hasonlóan – igényként merült fel a forgalomlassító sziget, a fejlesztés azonban a Közút hatáskörébe tartozik.

Eichardt Imre köszönetnyilvánítással kezdte – később személyeskedésektől sem mentes – hozzászólását. Mint mondta, sajnos a február 1-jei közmeghallgatáson nem vett végig részt, de az újságban olvasta Vadász Éva felvetését az uszoda létesítéséről és véleményét a multifunkciós csarnok (akkor még lehetséges) helyszíne kapcsán, amit nagyon korrektnek, komolynak tartott, ezért köszönetét fejezte ki a képviselő-asszony számára.

A folyamatos védekezés, irtás ellenére évről-évre visszatérő kérdésként merül fel a tóparti, illetve ahhoz közeli ingatlanok tulajdonosai részéről a közmeghallgatásokon a spanyolcsigák inváziója, melyet ezúttal Pataki Istvánné vetett fel, s Beke László ismét ígéretet tett, hogy továbbra is mindent megtesznek a csigák elszaporodása ellen.

A Tópart 1. számot, azaz az egykori mezőgazdasági kombinát területén működő cégeket kereső és a GPS iránymutatása alapján rendszeresen a Művelődési Ház mellett a tó felé hajtó kamionosok problémáját is felvetette a hozzászóló, mire a polgármestertől elhangzott: végleges megoldást az ipari rész közterületi átnevezése jelenthetne, ám az az ott működő vállalkozásokra róna nagy terhet a céges dokumentumok, bélyegzők, okiratok miatt. A javaslatra, miszerint a templomi kereszteződésnél egy jól látható tábla kihelyezése talán segítene, azt felelte, hogy természetesen gondoskodik róla az önkormányzat, ugyanakkor aggályát fejezte ki, hogy a sofőrök nagy valószínűséggel akkor is a GPS irányításának hisznek majd, s nem a szemüknek. Véleményét példával is alátámasztotta: tavaly három alkalommal kellett kamiont menteni a tóparti nádasból… ők is a GPS vezérlése alapján keresték a Tópart u. 1-es számot…