“A forrástól a torkolatig”

Bokodról érkeztek a Környei-tó felső végéhez péntek délelőtt az Által-ér Szövetség által szervezett helyszíni bejárás résztvevői, s valamennyien megállapították: bánhatják, hogy a tónak ezt az „arcát” eddig még nem ismerték, mert csodálatos, s Környe büszke lehet rá.

A szövetség májusban megválasztott elnöksége júliusban tekintette át a „Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja“ kiemelt projekt aktuális helyzetét, s akkor határozott úgy, hogy a terület még jobb megismerése érdekében helyszíni bejárást szerveznek az Által-ér több szakaszára, így Környére is, miután a munkálatok során csaknem teljes hosszában megújul az Által-ér Bokodtól Dunaalmásig.

Michl József elnök vezetésével és a projektgazda Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakmai közreműködésével az érintett települések vezetői a bejárás állomásain friss információkat kaptak a munkálatokról és párbeszéd kezdődött a térség legjelentősebb vízfolyása menti jövőbeni együttműködés lehetőségeiről.

Környén Beke László polgármester kalauzolta a vendégeket. Ismertette az önkormányzat eddigi fejlesztéseit a rendezett és esztétikus környezet érdekében, kiemelte a horgászok lelkiismeretes környezetszépítő gondoskodását, az árvízkor nyújtott segítségüket, s azt, hogy akkor a tó kifolyási pontjain zokszó nélkül emelték meg a halrácsokat, bár ezzel halállományuk jelentős részét elveszítették.

Az is elhangzott azonban, hogy az oroszlányi szennyvíztisztító 2003-as szennyezése után a környei tómeder kikotrására nem került sor, így a projekt második ütemének keretében azt feltétlenül meg kell valósítani. S az is biztos, hogy vízminőség-védelmi és ökológiai célok miatt biológiai szűrőmezőket kell létrehozni, Környe esetében 10 ha területen.

Az Által-ér vízminőségének és ökológiai szerepének javítása érdekében megfogalmazott intézkedések között szerepel a hígtrágyás állattartási technológia mielőbbi megszüntetése is Vértesszőlősön és Környén. E kapcsán Beke László polgármester röviden vázolta az Irtáspusztára tervezett sertéstelep körüli jelenlegi helyzetet, hogy a cég májusban lakossági fórumon jelentette be: módosítja a tervezett hígtrágya kihelyezéses technológiát, s a földekre biomassza kerül majd ki. A polgármester viszont pénteken megismételte az akkor is megfogalmazott aggályokat: az állag változhat, de a túl magas nitrát tartalom ugyanúgy veszélyeztetheti az élővizeket.

A bejárás résztvevőinek útja Környéről Vértesszőlősre, később pedig a tatai Öreg-tóhoz vezetett.

A projekt támogatási szerződését 2009 nyarán írták alá, a Közép-Dunántúli Operatív Program keretében megvalósuló, 1,5 milliárdos összértékű beruházás több, mint 1,3 milliárd forint támogatást nyert el.

Az európai uniós támogatás segítségével megvalósuló projekt 11 környező település (Tata, Vértesszőlős, Tatabánya, Környe, Kecskéd, Bokod, Dad, Oroszlány, Naszály, Dunaalmás, Szomód), és mintegy 8700 térségbeli lakos árvízi biztonságát növeli majd, valamint hozzájárul a vízminőség javulásához, és az általános szennyezettség csökkentéséhez is.

A 2012 nyarán befejeződő projektet az Által-ér Szövetség csupán az első, de rendkívül fontos lépésnek tekinti, hiszen mind az Öreg-tó környezetében, mind pedig a vízgyűjtőn még olyan sok feladat vár megoldásra, hogy azokat egy még ennél is nagyobb léptékű második ütem keretében lehet elvégezni.