A nemzetiségi óvodák védelmében

Héregen tartotta ülését szerdán a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület, melynek településvezető tagjai ezúttal a nemzetiségi óvodák védelmében emelték fel szavukat. Az egyesület immáron 31 tagtelepülése közül tizenegy működtet nemzetiségi óvodát, melyek fenntartói feladatait a tervek szerint 2013 januárjától az állam venné át.

 A „Polgármesterek a Falukért” Egyesület legutóbbi ülésén szembesültem azzal, hogy a nemzetiségi óvodákat a jövőben a magyar állam kívánja működtetni, ezért kérem a jelenlévő polgármestereket, s azokat is, akik nem tartoznak a szervezetünkhöz, hogy karoljuk fel ezt a kérdést, mert úgy érzem, ez negatív diszkrimináció – mondta el a szerdai, Héregen tartott összejövetelen Hartdégen József. Vértessomló polgármestere hozzátette: az általa vezetett községben többségében ma is német nemzetiségűek élnek, s úgy véli, hogy az önkormányzat jó gazdája az óvodának, azt pedig nem tartja elfogadhatónak, hogy miközben minden település megőrizheti az óvodák fenntartói feladatait, a nemzetiségűekét el kívánja venni az állam.

Az egyesület 31 tagtelepülésének harmada, tizenegy működtet nemzetiségi óvodát, s valamennyien ragaszkodnak a fenntartói feladatokhoz. Az ülésen elhangzott, hogy a gyökerek megőrzése miatt valamennyiük számára stratégiai fontosságú ezen intézmények megőrzése, hiszen – a többi között – működésük egyik kiemelt feladata és célja a helyi sajátosságok, hagyományok felkutatása és továbbörökítése, az identitástudat erősítése.

A jelenlévő településvezetők azt is leszögezték: épp ezen okok miatt a gyermekek nemzetiségi neveléséről nem lehet országszerte egyazon séma alapján gondoskodni, hiszen – példaként említve – más hagyományokat, népszokásokat ápolnak és őriznek a Sopron környéki, s másokat a baranyai svábok. Az ülésen résztvevők aggodalmuknak adtak hangot, hogy az állami kézbe adással évek alatt elsorvadnának, összemosódnának a jelenleg tájegységenként eltérő jellegzetes hagyományok, a helyi népi kultúra gyökerei. Egy, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közoktatási Irányítási Főosztályának vezetője által jegyzett levélben ugyanis az áll, hogy a köznevelési törvény a nemzetiségi óvodai nevelést nem sorolja a helyi közügyek közé, így ezen feladat ellátásáról 2013. január 1-jétől az állam gondoskodik.

Elhangzott továbbá, hogy a helyi közösségek az eltelt hetekben több alkalommal is jelezték a polgármesterek felé: a nemzetiségi óvodák fenntartói feladatainak átvételével a múltjuk és kultúrájuk veszhet el, egyben úgy érzik, az állam a lépéssel azt sugallja, hogy eddig nem megfelelően látták el a feladatot. Ezért kérték, hogy a polgármesterek minden lehetséges fórumon és eszközzel fejezzék ki tiltakozásukat, hiszen a tervezett változás következményeit a települések egész közössége viselné és szenvedné el.

Az elnökség javaslatára a tagság végül egybehangzóan támogatta azt a javaslatot, hogy a következő ülésre közös állásfoglalást alakítsanak ki a kérdésben, s azt jutassák el az országos, valamint a megyében működő nemzetiségi önkormányzatokhoz. Azt is kifejtették, hogy véleményüket a döntéshozókkal is meg kívánják ismertetni annak reményében, hogy a jelenleg még csak tervezett elképzelés ne váljon valósággá, s a települések országszerte megőrizhessék nemzetiségi óvodáikat.

Bár Környe nem működtet nemzetiségi óvodát, a község is prioritásként kezeli a hagyományápolást, ezért nem kérdéses, hogy a kezdeményezés mellé áll-e – mondta el Beke László polgármester, az egyesület alelnöke. Példaként említette, hogy a német nyelvi órák számát az idei esztendőtől az önkormányzat az első osztályban négyre emelte, s a Német Nemzetiségi Önkormányzatot is támogatja azon törekvésében, hogy felkutassa, megőrizze a környei svábság helyi népszokásait.