Slider

Üdvözöljük Környén!

2851 – Környe, Alkotmány u. 2. | telefon: 34/573-100 | kapcsolat: info@kornye.hu

Mondhatjuk, hogy 170 év után hazatértem, hiszen júniusban lesz 170 éve, hogy Konrád Hartmann nevű ősöm áttelepült Környéről Szendre – fogalmazott tavaly márciusban „A széna illata” című könyv környei bemutatóján Hartmann Miklós a Művelődési Házban, ahová akkor is a Német Nemzetiségi Önkormányzat meghívására érkezett. Merthogy a szerző november 6-án visszatért… a könyv záró korszakának folytatásával, az „Örömóda” című kötettel, amely az 1947 – 1951 közötti időszak eseményeit, a sváb kitelepítést mutatja be regényszerűen egy környei születésű, tanult, művelt, a háborút túlélő fiú, később férfi sorsán keresztül.

A könyvbemutató ezúttal is szép számmal vonzotta a közönséget, és ezúttal is előbb érdeklődve hallgatták a szerzőt, majd emlékeket idéztek fel könnyes szemmel, és kérdéseket fogalmaztak meg… A kérdések egyike így szólt: és a második kötetnek lesz-e folytatása? Harmadik? Az itthon maradottakról is?… Az én nagyapám, amikor végigmentünk Környe utcáin, csak így mutatott a házakra: ez volt a Geisztéké, ez volt a Wittmann ház, és sorolta…

A rendezvény kezdetén a Hartmann Miklóst és a vendégeket köszöntve Tirhold Kármen, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is elcsukló hangon idézett a könyvből, hiszen – idézte fel – a kitelepítés borzalmait a nagyszülei is átélték.

Környéről 1947. augusztus 27-én 101 sváb családot telepítettek ki, s bár a szerző látszólag egy szerelmi történet szálainak alakulását vetette papírra, a leírt politikai és fizikai éra nagyon is tükrözi az akkori aktualitást, főként, hogy a kötet megszületését nagyon sok kutatás és magyarországi némettel folytatott beszélgetés előzte meg. Hartmann Miklós nem helytörténeti kiadványt kívánt készíteni, hiszen – ahogy mondta – azokból már nagyon sok létezik, ugyanakkor megőrizte a történelmi hitelességet a képzeletbeli szereplők sorsának megírásakor. Azt, amikor szinte egyik percről a másikra hurcolták el a Magyarországon élő német kisebbség egy jelentős részét, amikor családokat szakítottak szét, családok veszítették el mindenüket. Azt, amikor Németországban, a „befogadók” nem tudták, mi történik Magyarországon. Azt, amikor az „ottaniak nem feltétlen örömmel üdvözölték a keleti cigányokat”… Azt, amikor az itthon legsikeresebben gazdálkodók a „kinti” szűkös és be nem fogadó körülmények miatt hazatértek… Azt, amikor a hazatérők szembesültek: ez már nem az az ország…

S mégis miért Örömóda? A két fiatal első találkozásakor zenét hallgatott, s válogatás közben merült fel Beethoven neve, és IX. szimfóniájának negyedik tétele. Úgy tartják, Schiller himnuszát eredetileg a szabadsághoz (Freiheit) írta, de a cenzúra miatt kénytelen volt ezt „álcázni”, és ezért cserélte a Freiheit előfordulásait Freudére. Ez a könyv az első lapjától az utolsóig a szabadság hiányáról szól – mondta el a szerző, aki úgy érzi: az abban leírtakat elsősorban a többségi társadalom miatt kellett papírra vetnie, akik semmit nem tudnak a kitelepítésről, arról, hogy abban az időszakban, s azt követően mit élt át a német közösség…

 

Megosztás