Az első „fecskék” Környebányán

Környebányai élményeiket fogalmazták meg a környei Kisfaludy Mihály Általános Iskola 3.b osztályos diákjai a közelmúltban. A kicsik kirándultak, vetélkedtek, táncoltak, saját bevallásuk szerint volt, hogy igen elfáradtak, s valamennyien alig várják, hogy ismét visszatérjenek.

A környei általános iskola alsó tagozatos tanulói rendszeresen járnak a környebányai Erdei Iskolába, ahol megismerkedhetnek a közeli környezet, erdő, tó élővilágával, túraútvonalakkal, s nem utolsó sorban a természet szépségével, mindamellett a kis közösség is még jobban összekovácsolódik. Idén a 3.b osztály diákjai voltak az első „fecskék” Környebányán, s a közelmúltban papírra vetették, hogy milyen élményekkel, emlékekkel gazdagodtak. A fogalmazásokból a teljesség igénye nélkül készített kis ízelítőt Demeterné Slezák Éva.

Kirándulás a Mária szakadékhoz (14 km )

Első nap elmentünk a Mária szakadékhoz. Nagyon hosszú túra volt, de közben rövid pihenőket tartottunk. Az út mentén sok volt a kivágott fa. A barátnőimmel hátul maradtunk. Visszafelé megnéztünk egy régi temetőt. Nagyon jól éreztem magam. Túl gyorsan elszállt az idő. (Reichnach Lilla)

Elindultunk a tanító nénikkel és az osztálytársaimmal a Mária szakadékhoz. Környebányáról mentünk, mendegéltünk és egy magaslesnél megálltunk enni és inni. Jól laktunk és tovább mentünk. A Vitányvár előtt megnéztük, hogy merre kell menni. Nekem már nagyon fájt a lábam, de azért még tudtam gyalogolni. Szerencsére nem voltunk messze a szakadéktól. Mikor odaértünk leültünk pihenni. majd nemsokára indultunk vissza. Pár óra elteltével meg is érkeztünk. (Lengyel Renáta)

Egy szép tavaszi napon a 3.b osztályosok elmentek Környebányára. S máris indultunk a Mária szakadékhoz. Odafelé én vezettem a csapatot. Már éppen kiértünk az erdőből, amikor két lány utánam kiabált, hogy meg lehet engem előzni. A többiek meg úgy elém szaladtak, hogy nem győztem kiabálni. De ők nem hallgattak rám. Egyedül Lilla és Csenge maradtak mellettem. Szóltam a tanító néninek ő pedig azt üzente velem, hogy a túravezetőt senki nem előzheti meg. S máris mögém kerültek. Már csak néhány kilométer volt hátra. Csodálatos látvány tárult elénk. Egy fába bele volt vésve Mária képe. Visszafelé Döme vezetett. Akkor én már a sor végén menten. Nagyon jól éreztem magam, kellemesen elfáradtam. (Virga Kíra)

1 perc és nyersz Környebányán

Barátnőmmel szerveztünk egy vetélkedőt Környebányán. Már az előző héten sokat készültünk rá, összeállítottuk a feladatokat, beszereztük a jutalmakat, elkészítettük az okleveleket. A versenyre 20 gyerek jelentkezett. Bogi és én beöltöztünk „Balázs” Boglárkának és „Balázs” Lillának. Éva néni és Vali néni is játszott. Először mindig bemutattuk a feladatokat. A harmadik szint egy kicsit nehéz volt, mert le kellett győzni a gravitációt. Volt olyan játékos, aki meg tudta csinálni. Csenge 10 szintet ért el, vagyis az összes feladatot megcsinálta. Krisztián nyolc szintet teljesített. A vetélkedő három órán át zajlott, de mi ezt egyáltalán nem éreztük. Sokat kacagtunk és izgultunk. A végén azért nagyon elfáradtunk. Ajándékokat, cukrot és oklevelet osztogattunk. (Nagy Lilla)

Egyik este megtartottuk az 1 perc és nyersz című vetélkedőt. A legelső játékos Éva néni volt. Az első, a második és a harmadik szintet teljesítette, de a negyedik feladatot már nem tudta megcsinálni. Utána következett Vali néni, ő is csak a harmadik szintig jutott el. A többség a harmadik szintig teljesített, de néhányan az ötödik szintig is eljutottak. Krisztián a nyolcadik szintig, Csenge pedig min a 10 feladatot megcsinálta. Utána „Balázs” Lilla és én eredményt hirdettünk. Mindenkinek adtunk oklevelet és annyi cukrot amennyi feladatot megoldott. Nagyon gyorsan elszállt az idő. Már azt várom, hogy újra menjünk Környebányára! (Lóczi Boglárka)

A bátorságpróba

A Bátorságpróbán nagyon izgultunk, hogy hová fog bújni Vali néni. Felöltöztünk jó meleg ruhába és odaálltunk az ajtóhoz. Éva néni ismertette a játékszabályokat. Először nem tudtuk, hogy hová bújt a tanító néni, de aztán kerestük és megtaláltuk. Együtt mentünk be, levettük a meleg ruhát és fürdés után Éva néni esti mesét olvasott nekünk. (Kapui Csenge)

A második napon este bátorságpróbát rendeztünk. A bátorságpróbán Vali néni bújt el. Éva néni egyesével vagy csapatban engedett ki minket az udvarra. Én Diával és Ibolyával mentem. Mi tudtuk, hogy Vali néni az Erdei Iskolán kívülre bújt, valahol a kerítés környékén, csak nem tudtuk, hogy hová. Ibolya azt mondta, lehet, hogy az Emlékműhöz ment. Megnéztük és a tanító néni tényleg ott volt. odamentünk és lekapcsoltuk az elemlámpát. Ahogy mi odaértünk, utánunk zúdult az egész osztály. Már éjfél volt mire lefeküdtünk. Boldogan aludtunk el. (Kaszap Nagy Sára)

A táncverseny

Egyik este táncversenyt rendeztünk. Zsűritagok: Niki, Dia, Évi, Lilla. Én Laborccal és a Lilivel táncoltam. Nagyon sok versenyző volt és ügyesen táncoltak. Lilivel 2. helyezést értünk el. A tánc után hullafáradtak voltunk. Megfürödtünk és bebújtunk a jó meleg, puha ágyba. (Budai Anita)

A játszótéren

Környebányán a játszótéren katonai kiképzőst játszottunk. A fiúkkal átmentünk egy kerék alakú mászókán, majd a létrán. S a gumik alatt átkúsztunk, utána a mászókán felmásztunk. Középen leugrottunk, a csúszda támasztóját átugrottuk, majd felmásztunk és lecsúsztunk a csúszdáról. Ezt megcsináltuk kétszer. A lányok is beszálltak a játékba, ők lettek az ellenség. Sajnos a kerék alakú mászókát elfoglalták. De mi új várat kerestünk, a csúszdát. Azt viszont nem sikerült bevenniük. Sajnos hamar elszállt az idő. Szuper jól éreztük magunkat. (Fóthi Norbert)