„Igyekszem majd megtanulni mielőbb az ábécét, s meglepem az anyukámat: én olvasok majd mesét.” – hangzott a vers csütörtök délután a Művelődési Házban, ahol a Vackor Óvoda I-es épületének nagycsoportosai vettek búcsút szüleik, nagyszüleik jelenlétében az óvodapedagógusoktól.

A gyerkőcök társaiktól már délelőtt elköszöntek, a kisebbek kedves, már az iskolás éveikhez kapcsolódó ajándékokkal búcsúztak a nagyoktól. A 27 apróság közül 21-en lépik át szeptembertől az iskola kapuját, az óvodától negyvenen köszönnek el idén, de nem lesz hiány érkezőkben sem, hiszen jelenleg 33 név szerepel az előjegyzési listán.

Wittmann Ferencné és Eisenbart Győzőné kisleányai, kisfiúi rengeteget okosodtak az eltelt években, az évzáró műsoruk a büszke szülői, nagyszülői tekintetek között sorra elevenítette fel az eltelt három év alatt tanult körjátékokat, táncokat, meséket, legkedvesebb verseiket.

A kicsik útravaló ajándékokkal is gazdagodtak, óvodapedagógusaiktól ceruzabábbal, Nikáné Vadász Erzsébet intézményvezetőtől egy-egy mesekönyvvel, ha már otthonosan mozognak az olvasás és írás birodalmában, az legyen az első, amit fellapoznak, s olvasgatnak majd. A már nyugdíjas éveit töltő dadus, Sárközi Sándorné a kicsiknek az óvoda emblémájával díszített, keresztszemes hímzéses könyvjelzőt ajándékozott, s a bájos Vackor figurájából készített egy faliképet is, amely már az új óvodában várja majd a gyerekeket.

„A kezünkben virágcsokor, kis szívünkben szeretet. Megköszönjük, azt a sok jót, amit kaptunk tőletek. Óvónéni, jaj de sokszor az öledbe vettél, vigasztaltál, mikor sírtam, vagy velem nevettél. Meseország száz csodáját megmutattad szívesen, nevelgettél, tanítgattál, türelemmel, kedvesen. Véget ér most mese, játék, vár reánk az iskola! Óvónéni, Dadusnéni, nem feledünk el, soha!” – ígérték a gyerekek virágokkal a kezükben a meghatódott, könnyeikkel küszködő óvó és dadus néniknek.

A szülők is köszönetet mondtak az eltelt évek valamennyi gondoskodásáért, szeretetéért. A nevükben Tirholdné Hartmann Henrietta így fogalmazott: Köszönjük az elmúlt három évet. Köszönjük a mindennapokat, azt, hogy mindig segítettek, örömben, bánatban velünk voltak, segítettek gyermekeink nevelésében. Lányaink, fiaink igen sokat fejlődtek, készen állnak az iskolára. Ezt mind szeretnénk megköszönni!