Bűnmegelőzésről, beruházásokról, Irtáspusztáról a falugyűlésen

Pár perc híján majdnem három órásra nyúlt az idei környei falugyűlés, melyet hagyományosan a költségvetés elfogadása után tartottak meg. Ahogy az várható volt, hétfő este a tavalyi beszámoló és a tervezett beruházások ismertetése mellett az Irtáspusztán tervezett állattartásé lett a főszerep.

Csonkáné Huszár Anita, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője tartott tájékoztatót hétfő este a környei falugyűlésen. A szakember azokra az óvintézkedésekre hívta fel a jelenlévők figyelmét, amelyekkel megelőzhetők a különböző trükkös lopások, a betörések, hiszen a felmérések szerint egy betörő 5 percig kockáztatja a lebukást. Azaz, ha megfelelő védelmi eszközökkel szereljük fel otthonunkat, s azokat használjuk is, könnyedén elvehetjük a betöréstől az elkövető kedvét. A tájékoztató aktualitását az adta, hogy az utóbbi időben Környén is megszaporodtak a betöréses lopások, amelyek kellő odafigyeléssel, elővigyázatossággal megelőzhetők lettek volna.

A bűnmegelőzési tanácsok után – szorosan a témához illeszkedve – Beke László polgármester Bene Zsoltnak adta át a szót. A tűzoltóként dolgozó fiatalember négy esztendeje költözött a településre, s úgy határozott, hogy megalapítja a Környei Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. A szervezet bírósági bejegyzése folyamatban van, s bár jelenleg még csak egy tucatnyi a tagság létszáma, bízik benne, hogy a bejegyzést követően jelentős számban csatlakoznak majd az egyesülethez.

A továbbiakban a falu polgármestere adott számot az eltelt esztendő eseményeiről, eredményeiről. Beszámolójában a tavaly májusi-júniusi árvizet is kiemelte, ami a lakossági összefogásnak, a több napon át tartó védekezésnek köszönhetően végül nem okozott jelentős károkat. A csapadékvíz-elvezető árkoknál viszont komoly gond, hogy a mezőgazdasági területek vízelvezető rendszerei nincsenek kellően karbantartva, vagy egyáltalán nem is léteznek. Így a szántóföldekről érkező sáros, iszapos vizet néhol képtelen elvezetni a település rendszere – ismertette a polgármester.

Bár a földrengés már ez év januárjában volt, Beke László tájékoztatója arra is kiterjedt. A környei polgármesteri hivatalban 110-en jelezték, hogy káruk keletkezett, 90%-uk rendelkezik biztosítással. A többieknek jó hír, hogy a tervek szerint lehetőség nyílik pályázat benyújtására a megyei önkormányzat „Segít a megye” alap forrásainak elnyerésére.

A tavaly lezárult fejlesztések közül a polgármesteri hivatal bővítése, rekonstrukciója emelkedett ki, de – természetesen – a különböző intézményeket, utakat, járdaszakaszokat, közterületeket is érintették állagmegóvó, s jelentősebb felújítások.

A külterületek fejlesztésére is jelentős összegeket fordított tavaly a környei önkormányzat. Tagyospusztán több mint 18 millió forintos költségvetéssel épült meg a vízvezeték. Az alsótelepre 560 m hosszban, kétmilliós ráfordítással készült útfelújítás. Az irtáspusztai és tagyosi buszmegállók kétmillióból újultak meg, elkészült a Szentgyörgyre vezető útpadka javítása. Környebányán a közösségi ház mellett található útszakaszt újították fel, s valamennyi külterületen új játszótereket alakított ki az önkormányzat.

Az idei tervek közül prioritást élvez az új óvoda építésének első 4 üteme, a művelődési ház felújítása, illetve a tatai úti övárok kialakítása. A tatai úti övárok esetében az önkormányzat a vízjogi-létesítési engedély megszerzését követően indíthatja el a szükséges kisajátítási eljárást, majd a beruházást. A három fejlesztés összege eléri a 400 millió forintot, s mint elhangzott, a település szeretné elkerülni a hitel felvételét.

A faluház zsúfolásig megtelt termében láthatóan mindenki az Irtáspusztán tervezett állattartásról, az azzal kapcsolatos híresztelésekről szeretett volna minél többet megtudni. Az eddigi eseményeket, engedélyeztetési eljárásokat Beke László, s Orlovits Tímea jegyző ismertette.

Ebből kiderült, hogy bár jelentős építkezések folynak a sertéstelepen, mindegyik rendelkezik építési engedéllyel, mivel kiszolgáló létesítményekről van szó. Az is elhangzott, hogy a lakóépületek közelsége miatt az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség legutóbbi határozatában kimondta: a 2 ezer darabot jelentősen meghaladó állattartó telep megvalósítására nem adható egységes környezethasználati engedély, s a felügyelőség várhatóan még azt a 2008-ban kiadott engedélyét is visszavonja, mely 26 istállóra, évi 3 turnusra, s 25 ezer férőhelyes kapacitásra szólt.

A község jegyzője a tájékoztató során leszögezte: a környei önkormányzat azon építési engedélykérelmeket, melyek rendelkeznek valamennyi szakhatósági hozzájárulással, s megfelelnek Környe rendezési tervének, nem utasíthatja el. Ugyanakkor az építési engedély nem azonos a használatba vételi engedéllyel, s nem jogosítja fel a sertéstelep tulajdonosát az állattartásra, melyhez más hatóságok eljárása, s jóváhagyása szükséges.

Több hozzászóló a tervezett, százezres nagyságrendű sertéstartás kapcsán keletkező hígtrágya kihelyezése ellen emelte fel a szavát. Elhangzott, hogy a Jókai utca, s mellette a Somlói út, Rákóczi utca vége a legveszélyeztetettebb, mivel magas a talajvíz, s ha arra a területre érkezik a hígtrágya, elönti a kutakat, pincéket, egyszóval „trágyadombon” fognak élni. Azt is elmondták, hogy véleményük szerint a környei tavon keresztül a trágya útja egyenesen vezet majd az Által-ér vízgyűjtő területére.

Beke László azzal nyugtatta a megjelenteket, hogy ameddig a telep tulajdonosa nem rendelkezik a győri környezetvédelmi felügyelőség által kiadott környezethasználati engedéllyel a hizlaldákra, addig nem fenyeget az évi 90 ezer köbméter hígtrágya veszélye. A polgármester ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a területek, amelyekre a kihelyezést tervezi a tulajdonos, környei, s környékbeli gazdák tulajdonában vannak.

Az önkormányzatnak nincs beleszólása abba, hogy a gazdák kivel, milyen haszonbérleti szerződést kötnek. Csak rajtuk múlik, hogy a holland tulajdonosnak rendelkezésére áll-e majd a szükséges 1700 hektárnyi terület – mondta el a polgármester, mire egy hölgy megjegyezte: a holland lefizethette a gazdákat. Csak szeretné tudni, hogy kik ők, s hol élnek?

falugyűlés2011