Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok…

csillagasz_05Ön tudta, hogy környeiként az ország leg csillagászatibb régiójában él? Ebben a térségben található ugyanis a legtöbb kisebb-nagyobb csillagvizsgáló. Környe határában annak idején kettő is volt, egy Tagyoson és egy másik Erdőtagyoson – a többi között ezek az információk is elhangzottak pénteken a Művelődési Házban, ahová a Feszty Árpád Polgári Kör meghívására érkezett Bartha Lajos.

A csillagásztörténész „Barátok a csillagos ég alatt” címmel tartott előadást, így nem is volt meglepő, hogy Futóné Bánáti Ildikó a rövid köszöntőjét követően a „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok…” kezdetű népdal eléneklésére kérte az érdeklődőket, majd Bartha Lajos ezekkel a gondolatokkal vette át a szót: úgy indul, mint egy mese… Egyszer volt, hol nem volt…

img_3714A „mesében” megelevenedett Posztóczky Károly földbirtokos személye is, aki 1914-ben, 34 esztendősen határozta el, hogy az erdőtagyos-pusztai kúriája mellett csillagvizsgálót rendez be. Birtoka határos volt a magyarországi csillagászat újjáteremtőjének, Konkoly Thege Miklós egy kisebb földbirtok részével, Nagytagyossal. Az idősödő Konkoly ott 1904-ben egy kisebb csillagvizsgálót szerelt fel, itt ismerkedhetett meg az ifjú Posztóczky a tekintélyes tudóssal, no meg a csillagos éggel. Konkoly barátságába fogadta, s neki ajándékozta kis úti távcsövét, melyet gyakori utazásai során bárhová magával vihetett. Posztóczky alighanem Konkoly hatására kezdett érdeklődni a csillagászati fényképezés iránt is, erdőtagyosi hagyatékában több, asztrofotográfiai célra szánt eszköz is található.

A csillagásztörténész részletesen szólt az abban az időben a csillagaszkultúrállamokban egyre inkább kialakuló érdeklődésről a csillagászat iránt, Konkoly tudományos kutatásairól, Posztóczky erdőtagyosi obszervatóriumáról, amely semmivel sem maradt el a kor számos egyetemi oktató-csillagvizsgálójának színvonalától, majd az 1919-es „államosítási hullámról” és a vele járó atrocitásokról, melyet úgy igyekezett elkerülni Posztóczky, hogy maga ajánlotta fel a tanácskormány kulturális népbiztosságának a csillagvizsgálót.

Valószínű, hogy a program kezdetén felcsendülő népdal az égiekhez is eljutott, hiszen az előadást követően a távcsöves pásztázásra tökéletesen alkalmas, tiszta időben sétálhattak az érdeklődők a tópartra, s kémlelhették az eget, amely a csillagok mellett a Marsot és az Androméda ködöt is látni engedte.

csillagasz_04„Posztoczky Károly nevét nem jelentős felfedezések, vagy kiterjedt megfigyelési sorozatok teszik emlékezetessé számunkra. A magyar amatőrcsillagászat két háború közti korszakában két név emelkedik ki és szolgálhatott mintául, követendő példáiként: a festőművész Komáromi Katz Endre, az 1920. évi Nova Cygni felfedezője, és a földbirtokos Posztoczky Károly. Bár nem sok írásuk jelent meg, példájuk hatott, és hozzájárult az 1950-es évektől a magyarországi amatőr mozgalom fellendüléséhez. Az is kétségtelen, hogy Posztoczky Károly magán-obszervatóriuma volt a XX. sz. első felében a legjobban berendezett, mintaszerű  amatőr-csillagvizsgáló. Eszközeivel és berendezésével ma is megállná a helyét… Posztoczky hagyatéka – ha csonkán is – nem veszett kárba.  Könyvtárát az ELTE szombathelyi Gothard Jenő Csillagvizsgálója, megmaradt műszereit, az értékes felszerelést Tata városa és múzeuma mentette meg… Szomorú, és korfestő tény, hogy a Posztoczky hagyatékából berendezett csillagvizsgálót évekig nem lehetett az egykori földbirtokosról „Posztoczky Károly Bemutató Csillagvizsgáló”-nak nevezni. Ma már azonban a tatai csillagvizsgáló nyíltan hirdetheti a nevét. És megörökítették már a nevét az égen is. A 2001. február 27-én felfedezett 2001 DQ86 ideiglenes jelű kisbolygó, amely az újra fellelést követően a 178 796. sorszámmal láttak el, 2009-ben a POSZTOCZKY elnevezést kapta.”(részlet Bartha Lajos csillagásztörténész előadásából.)