Bár délelőtt még kissé borongós volt az idő szombaton, a hozzáértők úgy vélték, kifejezetten kedvezett a lovaglásnak a hűvösebb, őszt idéző időjárás. Többen ki is használták az alkalmat a környei sportpályán, ahol a Mozdítsd meg „Környe”zeted hagyományos állomásaként várta a kicsiket és nagyokat a lovaglás és íjászat.

Az íjászat rejtelmeibe ezúttal is a tatai Zsebők Zoltán testnevelő, íjászedző avatta be a fiúkat, lányokat. Hogy a legapróbbak számára még élvezetesebb legyen, a gyerkőcök egy dínóra íjaztak, s széles mosoly terült szét az arcocskákon, amikor a nyíllal sikeresen céloztak. Pár méterrel odébb a gyerekek, de még szülők is, a két pacit méregették, hogy vajon melyik tűnik kezesebbnek, melyik hátára merészkedjenek fel. Akadt egészen pici lány, aki ragaszkodott hozzá, hogy egyedül „nyargalhasson”, s akadt, aki kissé bátortalanul kapaszkodott fel a számára hatalmas négylábú nyergébe, de később azért megérkezett a mosoly az ő arcára is: nem is olyan félelmetes dolog ez a lovaglás, sőt!