A Doni hősökre emlékeztünk

14doniA Doni katasztrófában elhunyt áldozatokért ajánlotta fel Bedy Sándor plébános a vasárnap délelőtti szentmise áldozatát a környei katolikus templomban, ahol az édesapja által elmeséltek alapján szólt a borzalmakról. A mise után a templomkertben lévő Hősi Emlékműnél Nagy Péter református tiszteletes tartott megemlékező beszédet.

Évtizedeken keresztül nem lehetett róla beszélni. Arról, hogy a Donnál a messzi távoli vidékekről érkezett emberek percenként haltak meg. Még ma sem tudni pontosan, hányan vesztek oda – 4donihangzott el Bedy Sándor plébánostól a január 17-ei szentmisén, melynek áldozatát a doni hősökért, halottaiért ajánlotta fel a tragédia 73. évfordulója alkalmából. Édesapám az első napon megsebesült, ezért mindig hátrébb és hátrébb vitték, az életét ennek köszönhette. Később mesélt az átéltekről. Arról, hogy a mínusz 30-40 fokos hidegben nyári öltözetet viseltek a katonák, élelmük alig volt, meleg teát néha-néha kaptak, és a fegyverzetük szinte a nullával volt egyenlő. 2doniAzok az emberek, akiket odavezényeltek, addig is iszonyatos szenvedéseken estek keresztül, míg hősi halált nem haltak – fogalmazott a plébános, aki hangsúlyozta: ha ezeken a megemlékezéseken keresztül közelebb jutunk az eseményekhez, a történtekhez, akkor átérezzük, hogy az odaveszett katonákért imádkoznunk kell! Tiszta szívből imádkoznunk…

A misét követően a templomkertben lévő Hősi Emlékműnél Vadász Éva, a képviselő-testület Kulturális, Oktatási, Sport és Nemzetiségi Bizottságának elnöke idézte fel a borzalmakat: 1943. január 12-ét, a doni áttörés kezdetét, amely a magyarok részéről a5doniII. világháború egyik legtöbb áldozatot követelő csatájának bizonyult. A 200 ezer fős seregből 150 ezren soha nem tértek haza, a magyar családok tragédiáját számos környei is elszenvedte.

Emlékezzünk a katonák, köztük a környeiek hősiességére, akik – esküjükhöz híven – kilátástalan küzdelmüket vívták a többszörös túlerővel szemben – zárta gondolatait, majd Nagy Péter református tiszteletes a Krónikák Könyvéből, régi harc történetét idézve így fogalmazott: Isten bennünket szüntelenül harcba küld. De ettől nem szabad megijednünk. Lehet, hogy szembe jönnek velünk a gondok, a problémák, a személyes életünk konfliktusai, oly sok minden szembe jöhet velünk. 12doniDe a harcot vállalni kell. 1942-ben is vállalni kellett, amikor a 2. magyar hadsereg bekapcsolódott a harcokba és elindultak a Don kanyar felé. Azok a férfiak harcoltak a maguk módján, s voltak közöttük nagyon sokan, akik nem élték túl a megpróbáltatásokat, akik nem térhettek haza, akik idegen földben nyugszanak, akik még ennyi idő elteltével is hiányoznak szeretteiknek. Nagy Péter igehirdetése során hálát adott azoknak a testvéreknek az életéért, akik értünk hullatták vérüket, akikről talán nem is tudjuk, hogy hol nyugszanak, akik azonban életükben mégis győzedelmeskedtek.

A megemlékezés zárásaként a Hősi Emlékműnél az önkormányzat nevében Pákozdi Ferenc alpolgármester, Vadász Éva bizottsági elnök, a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Tirhold Kármen elnök és Erl Péter képviselő, a Németek Baráti Köre és Kultúregyesülete részéről Kerecsényi József és Erl János helyezte el a kegyelet virágait, majd a jelenlévők az örök emlékezés mécseseit, s végül az Il Silenzió csendült fel a hősök tiszteletére.

4doni1doni 3doni 8doni 9doni 10doni 11doni 13doni 14doni 15doni 16doni 17doni 18doni 19doni 20doni 21doni 22doni23doni