Egészség Világnap 2012: a tevékeny időskor egészséges éveket ad

A 21. században az egyik legnagyobb társadalmi kihívás a népesség öregedése. Az ENSZ becsült adatai szerint a 65 éves és idősebb lakosság aránya az összlakosság függvényében a világ összes országában jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. Ezért is szenteli az idei Egészség Világnapot, április 7-ét a WHO a tevékeny időskornak.

Az ENSZ becsült adatai szerint a 65 éves és idősebb lakosság aránya az összlakosság függvényében a világ összes országában jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben.

2000 és 2050 között a 60 éves kor fölöttiek aránya megduplázódik: körülbelül 11%-ról 22%-ra, így számuk 2050-re elérheti a 2 milliárdot. Magyarországon jelenleg 16,74 % a 65 év felettiek aránya.

Ez azt is jelenti, hogy az elkövetkező öt évben, a 65 év feletti felnőttek száma a történelem során először meghaladja az 5 éves korú gyermekek számát. Sőt hamarosan a világon több lesz az idősebb ember, mint a gyermek, hiszen 2050-re számuk meghaladja a 14 év alatti gyermekek számát és a nagyon idős, 80 év feletti emberek száma is csaknem megnégyszereződik 2050-ig és eléri a 395 milliót. A leggyorsabb és legdrámaibb demográfiai változásokat az alacsony és közepes jövedelmű országok tapasztalják meg. Ugyanakkor egyre több középkorú és idősebb felnőttnek élnek még szülei, egyre több gyermek ismerheti meg a nagyszüleit és dédszüleit, leginkább a dédnagymamáikat.

A népesség öregedése óriási társadalmi és gazdasági kihívást jelent minden országnak. Amíg 2010-ben Európában 100 aktív dolgozóra 26 65 év feletti eltartott jut, addig 2050-ben ez az arány már 52/100 lesz. A társadalom idősödése az egyik olyan tényező, amely hozzájárul a növekvő népegészségügyi és a hosszú távú ellátási kiadásokhoz. Ezek a tényezők az előrejelzések szerint a közkiadásokat a GDP további 1,5 százalékpontjával növelik 2035-re.

Európa lakossága is tovább él, mint egykor. Az átlagos születéskor várható élettartam az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiójának 53 országában több mint 72 év a férfiak esetében, és mintegy 80 év a nőknél. Míg a születési ráta és a teljes lakosság száma egyre csökken a régió egyes részein, addig a 65 év felettiek aránya várhatóan Európában is megduplázódik 2010 és 2050 között. Magyarországon sem volt még soha ilyen magas a születéskor várható átlagos élettartam: a nők 78,1 a férfiak pedig 70,5 évet (2010) remélhetnek, és egyre csökken a két nem várható élettartama közötti különbség. Bár a magyar férfiak mutatói továbbra sem jók, csak az utóbbi időben jobban javultak, mint a nőkéi. Ennek ellenére a férfi-nő arány nem változott szignifikánsan: 1000 magyar férfira 85 éves korban és felette még mindig 2655 nő jut! Érdekesség, hogy a 65 év felett várható életévek számai Magyarországon, ha nem is jelentősen, de szintén növekedtek: 1901-ben 10,2 év volt a férfiak és 10,1 a nők esetében, de 2010-ben már 13,8 évre nőtt a férfiaknál és 17,6 évre a nőknél.

A pozitív változások mellett ugyanakkor meg kell említeni, hogy bár a világ régiói közül az Európai Régióban a legmagasabb a várható élettartam, egyúttal sajnos itt a legmagasabb néhány olyan népegészségügyi kockázati tényezők aránya, mint például az alkoholfogyasztás és dohányzás, melyek krónikus betegségek kialakulásához és korai elhalálozáshoz vezethetnek.

Az említett trendeknek mélyreható következményei vannak az egyén és a társadalom szempontjából az egész világon, így az egész európai régióban is, ahol a lakosság elöregedése kiemelten fontos prioritássá vált a politikai döntéshozók számára. Olyan környezetben, ahol kedvezőtlenek a demográfiai változások és a költségvetési megszorítások is emelkedő tendenciát mutatnak, az egészséges és aktív idősödés kulcsfontosságú szerepet játszik az egészségügyi és szociális ellátórendszerek jövőbeni fenntarthatóságában.

Egészséges idősödést támogató politikák

A 2012 évi Egészség Világnap témája: „A tevékeny időskor egészséges éveket ad”.

A WHO a nemzeti és helyi kormányzati szervezetekkel és más partnerekkel együtt szeretné felhívni a közvélemény figyelmét, és vitát kezdeményezni arról, hogy hogyan maradhatnak az emberek egészségesek és függetlenek a későbbi éveikben is, és mit tehetnek a kormányok, hogy ebben támogassák őket.

“A várható élettartam növekedése Európában óriási eredmény, és azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az életévek gyarapodása jobb életminőséggel is járjon együtt. Régiónkban a politikai döntéshozók támogathatják ezt a fejlődést azáltal, hogy egészséges és aktív öregedést támogató politikákba fektetnek be” – mondja Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Iroda igazgatója. „Az esélyek, hogy egészségesek és tevékenyek maradjunk idős korban, nagyban különböznek a tagállamok között és azokon belül. Az egészségtudatos viselkedés elősegítése és életkor-barát környezet biztosítása az egész lakosság és minden korosztály számára fontos lépést jelent, hogy életet adjunk az éveknek” – teszi hozzá.

A WHO Egészséges Városok mozgalmához kapcsolódva az Egészségügyi Világszervezet 2007-ben közzétette az életkor-barát városok kritériumait, amelyek a támogató környezet legfontosabb szempontjaival foglalkoznak, mint például a megközelíthetőség, a zöld területek növelése, a közlekedés akadálymentesítése, vagy a nemzedékek közötti kapcsolatok.

A WHO Európai Regionális Irodája támogatja a tagállamok erőfeszítéseit különféle, költséghatékony intervenciók kialakításában, amelyek középpontjában az életen át tartó egészséges időskor, a támogató környezet megteremtése és az idősödő népesség változó igényeit szem előtt tartva az egészségügyi rendszer átalakítása áll.

Ezek a beavatkozások a következők:

– az időskori esések kockázatának csökkentése

– a fizikai aktivitásra, testmozgásra vonatkozó lehetőségek és hozzáférés növelése

– az informális ápolás, az otthoni- és öngondoskodás támogatása

– kapacitásfejlesztés a geriátria és gerontológia területén az egészségügyi és szociális dolgozók között

– az időseknél az influenza elleni védőoltás számának növelése és fertőző betegségek megelőzése

A beavatkozások a WHO Regionális Iroda készülő 2012-16 évi Egészséges Idősödés Cselekvési Tervének részeit képezik. Az idős korosztály egyre növekvő, jelenleg nagyobb részt még kiaknázatlan társadalmi erőforrást jelent, közösségbe történő integrálásuk és egyéni felelősségük erősítése kiemelt fontossággal bír és pozitív gazdasági változásokkal jár.

2012-ben reflektorfényben az idősödés

2012-ben emlékeznek meg az ENSZ Idősödésről szóló Madridi Nemzetközi Cselekvési Terv tizedik évfordulójáról. Emellett az Európai Unió is az idei évben a tevékeny időskort és a generációk közötti szolidaritást állítja középpontba ezzel megteremtve az együttműködés lehetőségeit.

Magyarországon az Országos Egészség Fejlesztési Intézet a fővárosban már kilencedik éve működteti az idősek gyalogló-klubját és a tapasztalatok alapján egy országos gyalogló klubhálózat kialakítását tervezik 2012-ben. A rendszeres testedzésekkel, a közösség segítő erejével, az újabb társasági kapcsolatokkal jobb közérzetű, egészségesebb idősek élnek hosszabb ideig. A gyaloglás, mint időskorban ideális testedzésforma segítségével az idős lakosság fizikai aktivitása javul a szellemi tevékenységével, mentális állapotával párhuzamosan.

(Készítette a WHO hivatalos közleménye alapján a Dorogi, Esztergomi Kistérségi Népegészségügyi Intézet)