Együttműködés a közös tervek megvalósítása érdekében

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, valamint a 31 Komárom-Esztergom megyei független településvezetőt tömörítő „Polgármesterek a Falukért” Egyesület. A két szervezet meggyőződése, hogy a helyi önkormányzati kérdéskörökben a kölcsönös együttműködés, annak erősítése hatékonyan járul hozzá közös célok, tervek megvalósításához, az egységesebb önkormányzati érdek megjelenítéséhez és védelméhez.

Dr. Gémesi György és Maszlavér István elnökök látták el kézjegyükkel kedden Naszályon azt az együttműködési megállapodást, amelyet a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, valamint a 31, Komárom-Esztergom megyei független településvezetőt tömörítő, s rajtuk keresztül 60 ezer állampolgár érdekeit képviselő „Polgármesterek a Falukért” Egyesület kötött a közös célok, tervek megvalósítása érdekében. Az együttműködés – a többi között – kiterjed a vidékfejlesztésre, szakemberek tapasztalatcsere látogatásának elősegítésére, konferenciák, szemináriumok szervezésére és az információcserére.

A felek a megállapodás szerint az önkormányzatokat, különösen a vidék fejlődését elősegítő tevékenységet érintő kérdésekben törekednek közös álláspont kialakítására, melyet a különböző fórumokon egységesen képviselnek, s azt a változások tükrében folyamatosan fejlesztik.

A két szervezet a megállapodásban megfogalmazott célok elérése érdekében vállalja, hogy az egymástól kapott anyagok, információk alapján tagjaik, illetve a velük együttműködő más szervezetek részére folyamatos tájékoztatást biztosítanak és azokat az együttmunkálkodásba lehetőség szerint bevonják, ezzel is elősegítve terveik megvalósítását.

A szerződéskötés kapcsán Maszlavér István kiemelte: mindannyiuk számára fontos, hogy segítsék, támogassák egymást, hiszen a nemzet java a magyar vidéken, a magyar falvakban él, s ha olyan intézkedések születnek, amely megnehezíti életterüket, akkor ez ellen kötelességük minden rendelkezésre álló eszközzel fellépni. Látni kell, hogy a jelenlegi politikai érában döntően a megyei jogú városok és a nagyobb települések érdekei érvényesülnek, közös célunk tehát a kistelepülések, falvak élhetőbbé tétele, vagy komfortjának legalább a mai szinten történő megtartása – fogalmazott a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület elnöke.

Ezek a települések nem a rendszer koloncai, hanem igenis üzeneteket fogalmaznak meg, a magyar vidék üzenetét. Jelenleg az önkormányzatok visszaszorítása zajlik, márpedig a jó, erős, hatékony vidékfejlesztési stratégiát nem a városokban fogalmazzák meg, hanem a közép- és kistelepüléseken – hangsúlyozta Dr. Gémesi György, aki úgy vélte, hogy a most szentesített megállapodás rengeteg lehetőséget tartalmaz az érdekvédelem és a vidékfejlesztési célok megfogalmazása mentén is. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke egyben reményét fejezte ki, hogy Komárom-Esztergom megyében egy olyan pozitív együttműködés alakul ki, ami az ország más pontjain is arra készteti a kistelepüléseket, hogy csatlakozzanak a szervezethez, mely az egész önkormányzatiság érdekében fogalmazza meg véleményét.

A megállapodás aláírását követő fórumon a köznevelési törvény és a járási rendszer bevezetése kapcsán várható, jelenleg ismert változásokról tájékozódtak a polgármesterek, jegyzők, intézményvezetők. Kiderült azonban, hogy számos felmerülő kérdésre még nincs válasz, így zömmel aggályaikat fogalmazhatták meg a településvezetők. Dr. Gémesi György tájékoztatása szerint a törvény jelenlegi szövegezése alapján szinte biztosan kijelenthető, hogy az iskolák államosítását követően az üzemeltetés, azaz a karbantartások, felújítások költségei és az infrastrukturális kiadások az önkormányzatokat terhelik, ugyanakkor még véleményezési jogkörrel sem rendelkeznek majd az intézményvezető kinevezésével kapcsolatban.

A pedagógusok bérjellegű kiadásait az állam fedezi, ezért a településektől elvonják a személyi jövedelemadó eddig helyben maradó részét, s a gépjárművek súlyadóit.

A témához kapcsolódva Beke László, az egyesület alelnöke, Környe polgármestere elmondta: a szervezet 22 tagtelepülése esetében felmérte, miként érinti költségvetéseiket a változás, s bizony a számok alapján elmondható, hogy összességében majdnem 710 millió forintot, településenként átlagosan 32 milliót vonnak el tőlük. Akad település, ahol a 61 millió forintot is meghaladja a csökkenés, hat esetében 48 és 56 millió között alakul, hétnél 20 és 40 millió közötti, s a legkisebb mértékű is 3 millió.