„Előttem az utódom”

Lassan negyedszázada teremtették meg Környén a Díszpolgári Cím adományozásának hagyományát, a felterjesztést a választópolgárok 5%-a is kezdeményezheti. 1994-től tizenöten viselhetik a címet, s Dr. Beke Ernő László az első, aki lakossági javaslatra vehette át a község legmagasabb szintű elismerését az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett ünnepségen.

Környebányán a Hősi Emlékműnél tisztelegtek a forradalom hősei előtt, akik – emelte ki Beke László polgármester – példát mutattak, hogy céljaink megvalósítását önállóan is elérhetjük. Hogy bíznunk kell saját erőnkben, bíznunk kell munkánkban és annak értékében. Ez is a valódi szabadságunk egyik fontos ismérve. Ha ezt az elvet megfogadjuk, és életünk részévé tesszük, akkor elmondhatjuk, hogy győztes volt 1848 forradalma és szabadságharca – fogalmazott, majd a helyi felnőttek, gyerekek megemlékező összeállítása után az emlékműnél helyezték el a kegyelet virágait.

A környei ünnepség kezdetén a római katolikus templomban Bedy Sándor plébános és Nagy Péter református tiszteletes tartott ökumenikus istentiszteletet, később a megemlékezés a Művelődési Házban folytatódott az általános iskola énekkarának, a hetedik évfolyam diákjainak és az intézmény néptánc szakos tanulóinak ünnepi műsorával, a programot a Környe szlovákiai testvértelepüléséről, Tardoskeddről érkező, 1972-ben alakult férfikar katonadalokkal, Kossuth nótákkal színesítette.

A mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam… – idézte Beke László polgármester ünnepi beszédében Babits Mihályt, hiszen – mint fogalmazott – az emberek, akárcsak ma, másfél évszázaddal ezelőtt is elsősorban nyergesmesterek, pékek, varrónők, gazdaemberek voltak, és nem radikális demokraták, republikánusok, vagy éppen modern köztársasághívők. Végezték a dolgukat, és a sorsfordító órákban, napokban, hetekben azt tették, amit a szívük diktált. A legtöbb ember életében kevés a múzeumkerti jelenet. Az ünnepnapok között akkor is ott sorjáztak a hétköznapok, a kivételes pillanatok mellett ott sorakoztak a szívós és kitartó robotolás hetei, és a nemzeti mitológia örökéletű nagyjai mellett bizony ott sürögtek a bőrszagú és kérges kezű nyergesmesterek. 1848–49 forradalmának és szabadságharcának emléke mindig arra figyelmeztessen mindannyiunkat, hogy a történelem menetét az emberi cselekedetek, döntések, a hétköznapok kitartása viszik előrébb – zárta gondolatait.

Környe szép hagyománya március 15-én a Díszpolgári Cím átadása, melynek odaítéléséről a képviselő-testület dönt az állampolgárok, civil és egyéb szervezetek javaslata alapján, a címet 1994-től 15-en vehették át. Adományozását a település választópolgárainak 5%-a is kezdeményezheti, de ilyen kezdeményezésre az eltelt 23 évben nem volt példa. Az idei ünnepségen az ízig-vérig a községért munkálkodó Dr. Beke Ernő László vehette át a Díszpolgári Címet, az adományozásról lakossági kezdeményezésre döntött a képviselő-testület, a felterjesztéshez a javaslatot 235 környei látta el aláírásával. Környe Község Önkormányzatának képviselő-testülete az oktatásban és a helyi közéletben több évtizeden keresztül lelkiismeretesen végzett munkája, a falu fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemei, példamutató emberi helytállása elismeréseként – a lakosság nevében – Dr. Beke Ernő László úrnak a Díszpolgári Címet adományozza – olvasható az oklevélen, melyet – ilyenre sem volt még példa – édesapjának nyújtott át a polgármester. Dr. Beke Ernő – aki 1963-tól tanítóként, 1971-től tanácselnökként, 1980 szeptemberétől pedagógusként, 1983-tól az iskola igazgatójaként, 1990-ig tanácstagként, s négy év kivételével napjainkig települési képviselőként vesz részt a falu életében, segíti fejlődését, fejlesztéseit – nem titkolta meghatódottságát, s örömét, hogy az elismerést a fiától vehette át. Előttem az utódom – hangzott el tőle, s elsősorban családja számára fejezte ki köszönetét, hogy hivatása, munkája végzése közben mindvégig mellette álltak, s mindazon környeieknek is köszönetet mondott, akik aktív részesei a község fejlődésének. Gondolatai zárásaként azt kérte a környeiektől, hogy mindig olyan képviselőket válasszanak a falu élére, akik szeme előtt egyetlen cél lebeg: a község fejlesztése, a lehető legmagasabb színvonalú működtetése.

Az emlékező közösség az ünnepi programok zárásaként a Kegyeleti Parkban található Kopjafánál rótta le tiszteletét. Az önkormányzat nevében Beke László polgármester és Orlovits Tímea jegyző, a szlovákiai testvértelepülés, Tardoskedd képviseletében Halász Gabriella alpolgármester, Veres Judit hivatalvezető, Mészáros Imre képviselő, Buják Vince, a Magyar Kultúra Lovagja, Szabó Ferdinánd helyezte el a kegyelet virágait, valamint a német nemzetiségi önkormányzat, pártok, civil szervezetek, az általános iskola diákönkormányzatának képviselői, s a jelenlévők hajtottak fejet és gyújtották lángra az örök emlékezés mécseseit.

 

Dr. Beke Ernő László

Dr. Beke Ernő László 1942. június 12-én született Munkácson, 20 esztendős volt, amikor családjával Környére költözött. A két évtized alatt családjával több, mint tíz településen élt, s hogy végleg Környéhez kötötte életét, minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy itt ismerkedett meg Jordán Valériával, szövődött szerelem, és mondták ki 1964-ben az életre szóló boldogító igent.

A gimnázium befejezése után a Győri Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. 1963 decemberétől tanítóként kezdte munkáját Környén, fél évig tanított alsó tagozatban, majd 1964 őszétől fizikát, kémiát, matematikát oktatott a felső tagozatban. 1968-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolán fizikatanári diplomát szerzett.

Közéleti aktivitását, tenni akarását jelzi, hogy még nem volt harminc esztendős, amikor 1971-ben tanácselnökké választották. A felkérésnek azért tett eleget, mert ígéretet kapott, hogy építhet a falunak egy iskolát. A munkája elvégzését segítő tudás megszerzése mindig fontos volt számára, ezért 1978-ban jogi diplomát szerzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Településvezetői ténykedése idején az iskola mellett 1972-73-ban megépült az óvoda. A hetvenes években számos új utca létesült és közel 400 új lakóházat építettek a településünkön, ahol szinte egyáltalán nem volt járda. Az építőanyagot a tanács biztosította, a munkát pedig a lakosság végezte el, így társadalmi összefogásban járdák létesültek, megépült a gyógyszertár, s Dr. Beke Ernő tanácselnökségéhez köthető a faluban lévő, önálló gyermekorvosi és fogorvosi ellátás meghonosítása, az ellátáshoz szükséges rendelők megépítése. A sportegyesületet, civil szervezeteket is aktívan támogatta, a Pávakör is az ő tanácselnöksége idején alakult meg. A posztot 1980-ig töltötte be, ám ekkor lemondott, mert örökös, a faluért folytatott vita jellemezte a felettesekkel, ezért 1980. szeptember 1-jén, az általános iskola avatásán már ismét pedagógusként vett részt.

1983-tól igazgatóként irányította az iskola életét, 85-86-ban társadalmi munkában, a környeiek összefogásával épült fel a 4 tantermes kisépület. A 16 esztendeig tartó igazgatói ténykedése alatt számos szakkör jött létre és működött, a néptánc és informatika oktatás is az ő intézményvezetéséhez köthető. A környei oktatás akkori színvonalát jelzi, hogy a méltán neves tatai Eötvös Gimnáziumban a 4,5-es átlag feletti környei diákok felvételi nélkül folytathatták tanulmányaikat. 1999-ig vezette az iskolát, de a közélettől később sem vonult vissza. A 2002-2006 közötti ciklus kivételével elmondható, hogy napjainkig aktívan részt vesz a falu életét, fejlődését irányító döntéshozatalban: 1971-től 1980-ig tanácselnökként, azt követően, 1990-ig tanácstagként, s a jelzett négy éves időszak kivételével települési képviselőként.

A horgászegyesület megalakulásában is aktívan részt vett, működését azóta is elnökségi tagként segíti.