Én iskolám, köszönöm most neked…

koszoruzas_18Valamennyi környei képviselő elfogadta a december 15-ei ülésen a köznevelési intézmények állami működtetésbe vételéről szóló előterjesztést. Ha nem így tesznek, biztosított a jogszabályi lehetőség, hogy miniszteri határozattal vegyék állami vagyonkezelésbe az iskolát. A szavazás előtt Beke László polgármester lényegre törően fogalmazott: itt már túl sok mozgásterünk nincs. Ultimátumot kaptunk. Az elfogadott határozat: Környe Község Önkormányzata akként határoz, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kényszerűségből, a törvénnyel ránk erőltetett módon, de aláírja a megállapodásokat.

A köznevelési intézmények állami működtetésbe vételéről szóló előterjesztés tárgyalásával kezdte a napirendek sorát a környei képviselő-testület december 15-én, az ülésen az igazgató távollétében Balogh Gábor referens képviselte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tatabányai Tankerületét, s bár többször elhangzott, hogy a döntéshozatal nem őt terheli, kapott hideget, meleget, az ülés végén pedig postás megbízatást ajándék kézbesítésére.

A köznevelési törvény hatálybalépésével az önkormányzat először a fenntartói jogokat vesztette el, s általában az volt az érzésünk, mintha ezzel azt üzenték volna: nem vagyunk alkalmasak a feladat ellátására. Most a működtetési jogot is elveszi az állam – szólt a száraz tényekről az ülés kezdetén Beke László polgármester, leszögezve, hogy a döntést a magyar parlament hozta meg, ugyanakkor a jövő kapcsán hozzátette: azt kívánja, a KLIK legyen olyan működtetője a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolának, mint amilyen az önkormányzat volt. Akkor mindenki elégedett lesz… de azt is megjegyezte, hogy ez a KLIK számára nem lesz könnyű feladat. A városiak számára talán kevésbé ismert érzelmi kötődésről is szólt, arról, hogy legyen szó községi ünnepekről, idősek köszöntéséről, táncos rendezvényről, az iskolásokra, az általuk összeállított műsorra mindig számíthattak a környeiek. Falun sokkal szorosabb a viszony az önkormányzat és az iskola között, hiszen ezer szállal kötődnek egymáshoz – érzékeltette a tankerület referense számára, hogy miért is olyan fájó a környeieknek a döntéshozatal, melyet – a magyar parlament döntése alapján – nem tudnak megkerülni, elkerülni, s miért rossz alapvetően a képviselők szája íze, s vélik úgy, hogy rossz irányba tart a magyar köznevelés.

A hozzászólások sorát Dr. Beke Ernő nyitotta. Mint a környeiek előtt jól ismert, ő sokszorosan is érintett a kérdésben, ezért – bár a napirendet tárgyaló bizottságok elfogadásra javasolták a határozati javaslatot – megosztotta személyes véleményét és emlékeit. A képviselő 1963-ban került Környére, s lett tanító. Ahogy felidézte, az iskolai körülmények akkor furcsák és érdekesek voltak: a felső tagozat délelőtt járt, az alsó délután. Három tagiskola működött, Tagyoson, Szentgyörgyön és Környebányán, s volt, amikor a létszám meghaladta a 800-at, nehéz feladat volt ilyen körülmények között tanítani. 1970-ben kapta a felkérést, hogy vállalja el a falu vezetését. Arra is ígéretet kapott, hogy építhet Környének egy szép iskolát. Végül igent mondott. Az iskola építése során jóformán minden tégla a szeme előtt került a helyére. Környeiek tervezték, környeiek építették, s környeiek kapták meg ezt az iskolát – fogalmazott. Aztán a sors úgy hozta, hogy a tíz esztendős településvezetői időszakát örökös, a faluért folytatott vita jellemezte a felettesekkel, ezért 1980. szeptember 1-jén, az iskola avatásán már ismét pedagógusként vett részt, bár a falut irányító testületben megőrizte tagságát. Hogy milyen gazda volt 1990-től az önkormányzat? – tette fel a kérdést az ülésen, a választ pedig azok számára, akik nem tudnák, így fogalmazta meg: végig kell menni az iskolán és meg kell nézni. Az önkormányzat a kötelező költségek biztosítása mellett a tavalyi esztendőben további 105 millió forintot fordított az épületre. Ilyen gazda volt az önkormányzat, a község… Arra a kérdésre, amit sokan feltettek a faluban, hogy miért történik ez, a képviselő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni: meg lettünk fenyegetve – fogalmazott. A kérdésre nem várok választ senkitől. Nem a szavak, hanem a jövőbeni tettek adják majd meg a választ…

Bár a történet minden pontját ismertem, megrázott, amit hallottam – kezdte hozzászólását Dr. Árendás József. Ő szintén saját példáját idézte, hiszen – mint mondta – mindig is igyekezett úgy dolgozni, hogy lehetőség szerint több lábon álljon a szakmájában, hogy jól teljesítsen. Azért, hogy jól álljak a lábaimon, mindig kellett egy biztos pont. Ez a család volt és értsék bele az önkormányzatot is. Rengeteg fizikai és lelki muníciót kaptam az önkormányzattól és tudom, hogy ugyanezt az iskola vezetése is megkapta. Más nem tudja megadni ezt úgy, ahogy a helyiek. Vérző szívvel fogom felemelni a kezem… Nem értem, hogy azt, ami jó és nagyon jó, azt miért kell felrúgni? Mindenhonnan azt hallom, hogy még egy ilyen önkormányzat nincs, amely így segítené az iskoláját. Akkor miért kell ezt megváltoztatni? – hangzott el a képviselőtől a költői kérdés…

Svétecz László képviselő nem kívánta megismételni a társaitól elhangzottakat, de hozzászólásában ő is kiemelte az érzelmi feltöltődöttségüket, ami érthető, hiszen valamennyien „itt kezdték”, családtagjaik, gyermekeik, unokáik is az iskolában folytatták tanulmányaikat. A legnagyobb közösségi vezető ereje az iskola volt. Bármikor, bármilyen jellegű kérés érkezett, az önkormányzat mellett mindenki támogatta az iskolát: magánszemélyek, vállalkozók, gazdasági társaságok. Ettől lett, volt ilyen sikeres intézmény… Az itt végzők és innen továbbtanulók komoly tudással gyarapították nemcsak Környét, de az ország egészét. Félünk a jövőtől, de sajnos nem tudjuk befolyásolni. Természetesen továbbra is segítjük az iskolát, de lesznek olyan döntési jogosultságok, amelyek elkerülnek Környétől – fogalmazott.

A szavazás előtt ismét Beke László vette át a szót, s hangzott el tőle, hogy „itt már túl sok mozgásterünk nincs. Ultimátumot kaptunk. Egyet tehettünk. Az utolsó negyedévben mindennel felszereltük az iskolát, amiről úgy gondoltuk, hogy még szükséges lehet…” Ezt követően ismertette a határozati javaslatot, melyet a következő szövegezéssel fogadtak el a képviselők: Környe Község Önkormányzata akként határoz, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kényszerűségből, a törvénnyel ránk erőltetett módon, de aláírja a megállapodásokat.

A határozathozatalt követően a polgármester sajnálatát fejezte ki, amiért a tankerületi igazgató nem vett részt az ülésen, s arra kérte a delegált referenst, hogy adja át számára az önkormányzat ajándékát. Egy kiadványt, melyet a „Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1990 – 2016. december 31.” címmel készíttetett az önkormányzat, s amely a teljesség igénye nélkül mutatja be annak az időszaknak a fejlesztéseit, történéseit, eredményeit, amíg az intézmény a község fenntartásában működött.

Főbb vonalakban az állami vagyonkezelésbe adásról: 2017. január 1-től az állam gondoskodik a köznevelési feladat ellátásáról, a tankerületi központ ingyenes vagyonkezelésébe kerülnek az oktatási intézmények. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra teherként tüntetik fel az állami vagyonkezelői jogot. A jog gyakorlásának ideje alatt az önkormányzatok nem adhatják el, nem terhelhetik meg, bérbe sem adhatják az épületet, annak termeit. Környe esetében az iskolában számos közösségi és sportprogram valósult meg. A tárgyalások során a környei önkormányzatnak sikerült elérnie, hogy a sportegyesület három szakosztálya, valamint a Gyémánt Kempo Sport Egyesület térítésmentesen használhassa a tornatermet az edzéseikhez, illetve a közösségi programokhoz az önkormányzat, valamint a hagyományos rendezvényekhez a szervezők. A közüzemi számlák is átkerülnek az új fenntartóhoz, de a környei önkormányzat vállalta a víz és csatornadíj 100%-os megfizetését. További „jó” hír, hogy a tárgyalások során sikerült garanciákat beépíteni az állagmegóvásra, arra, hogy ha az állam lemondana a vagyonkezelői jog gyakorlásáról, akkor az átvett állapotban adja vissza az épületet…

A „Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1990 – 2016. december 31.” címmel készíttetett kiadvány tartalma:

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” (Szent-Györgyi Albert)

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján bizonyítható, hogy már a 18. század legelejétől folyamatosan működött általános iskola Környén.

A fenntartói feladatokat hol a református, hol a katolikus egyház, hol az állam látta el, s volt időszak, amikor német nyelven folyt az oktatás. Arra is volt példa, amikor több telephellyel működött: Környebányán, Tagyospusztán, Szentgyörgyön is iskolai rendszerben oktatták a diákokat.

A jelenlegi iskolai épületben 1980 óta gondoskodnak a pedagógusok a környei és idejáró gyermekek oktatásáról, neveléséről.

Az 1990-es rendszerváltás óta az épület tulajdonosa Környe Község Önkormányzata, s a fenntartói teendőket is ekkortól látja el.

1990 – 2016. 12. 31: erről a 26 évről elmondható, hogy a környei általános iskola valóban Környéé… volt.

Több mint negyedszázad, mely alatt a község, a falubeliek, és az önkormányzat mindent megtett, hogy az itt élő gyermekek, az itt dolgozó pedagógusok a lehető legjobb körülmények között, gyakran a kort meghaladó informatikai, műszaki felszereltség mellett tanulhassanak, taníthassanak.

Álljon itt, ebben a kiadványban egy kis visszatekintés erre a 26 esztendőre, a teljesség igénye nélkül adva ízelítőt sikerekről, eredményekről, fejlesztésekről, beruházásokról.

1990 – 2016. december 31.

Talán nem sokan tudják, nem sokan emlékeznek rá, hogy annak idején milyen alapokkal kezdte meg tevékenységét a Környei Közösségi Televízió. Közvetlenül a rendszerváltáskor az iskola vásárolt a pénzmaradványából egy Panasonic M7-es camcordert, két Sony videomagnót és vágóasztalt. Ezek a készülékek tették lehetővé a stúdió kialakításának kezdetét, a televíziós műsorkészítés elindítását. Mindez jelzi, hogy az iskola nem csupán az oktatásban betöltött szerepe miatt fontos a falu életében, s hogy az intézmény mindig is szorosan kapcsolódott a közösségi élethez, s adott hozzá a közösségi értékekhez. Ez egyébként az élet számos más területén is érezhető, tapasztalható.

A fenntartói feladatok átvételének időpontjától, 1990-től a környei önkormányzat többletforrásokkal biztosította a különböző szakkörök, tanórákon kívüli elfoglaltságok színes palettáját. A gyerekek bőséges kínálatból válogathattak, hiszen létezett barkács, lövész, vöröskeresztes, barangoló, madárbarát, fazekas, színjátszó, báb, fizika, informatika, matematika, magyar és idegen nyelvi szakkör, énekkar, s mellette a diákok választhattak a kézi-, kosár-, röplabdaedzések, különböző iskolai sportkörök közül, s természetesen felzárkóztatók, középiskolai felvételi előkészítők is a rendelkezésükre álltak. Szintén 1990-től jellemző az önkormányzat finanszírozásában az iskolai könyvtárállomány folyamatos bővítése. Ennek eredményeként az intézmény könyvtárában mára ötezer, többségében gyermek és ifjúsági, ismeretterjesztő könyv, valamint kétszáz audiovizuális alkotás található DVD, CD adathordozón.

1990-től az addig kötelező orosz nyelv tanulását a német és az angol váltotta fel, amelyhez 1992-től heti plusz két óra oktatását finanszírozta az önkormányzat. Abban az esztendőben kezdődött meg az intézményben a néptánc tanítása is, melynek célja a hagyományőrzés mellett a gyermekek mozgásának, mozgáskultúrájának fejlesztése volt.

1994-ben a környékbeli iskolák közül elsőként a környeiben készült el egy olyan számítógépes hálózat és informatikai oktatóterem, melyben windows-os operációs rendszerrel hálózatba kötött számítógépek segítették a tanulók oktatását.

A két település partnerkapcsolatának köszönhetően 1995-től a környei néptáncosok minden évben a tardoskeddi termálfürdőben tartják nyári táboraikat.

A grafikatermet 2000-ben alakíttatta ki a helyhatóság a különböző képzőművészeti követelmények figyelembevételével, így például a diákok alkotómunkáját a mennyezetre elhelyezett reflektorok segítik.

Az intézmény 2001 májusában vette fel az egykori tanító és iskolaigazgató, Kisfaludy Mihály nevét, erre az alkalomra emlékezünk és tisztelgünk a névadó előtt minden évben a Kisfaludy napok programjaival.

Az iskola tanulói már a kilencvenes évektől számos művészeti tevékenység közül választhattak szakköri keretek között. Az így megteremtett alapok tették lehetővé, hogy 2001. szeptember 1-jétől már intézményesített formában, művészeti iskola hallgatójaként ismerkedhettek meg a zenével, néptánccal, bábozással, színjátszással, grafikával. A művészeti iskola működéséhez az önkormányzat tánc-, színjátszó- és grafikatermet alakíttatott ki, illetve fejlesztett tovább. A művészeti tevékenységet a szükséges feltételek megteremtése, a színvonalas körülmények biztosítása mellett a helyhatóság az állami normatívával nem fedezett működési költségek biztosításával is támogatta, így a hiányzó összeg nem jelent meg növekvő térítési díjként a művészeti tagozatos diákok családjai számára.

2003-ban az iskolában működött a Balassi Bálint Gimnázium kihelyezett esti tagozata, tehát az érettségivel nem rendelkező környeieknek lehetőségük nyílt helyben megszerezni azt. Az iskolában folyó színvonalas pedagógiai feladatellátást jelzi, hogy az esti tagozaton a környei tantestület több tagja is oktatott.

A testnevelés mellett 2004-től gyógytestnevelés is szolgálja a tanulók testi fejlődését az iskolában, az önkormányzat alkalmazásában pedig 2010-től gyógypedagógus segíti a sajátos nevelési igényű, tanulási nehézséggel küzdő gyerekek felzárkózását, az ismeretanyagok elsajátítását.

Az iskola 2004 és 2007 között kilenc, egyenként 60 és 90 órás akkreditált informatikai képzést szervezett a község lakói számára, mely újabb példája a falu és az intézmény együttmunkálkodásának, közösségi szemléletének.

A környei általános iskola már 2005-ben hivatalos partnerkapcsolatot létesített a németországi, steffenbergi intézménnyel, megelőzve ezzel a két település önkormányzatát, melyek a partnerkapcsolati megállapodást egy évvel később szentesítették.

A művészeti iskola 2007-ben elnyerte a kiváló minősítést.

Az önkormányzat 2009-től további többlettámogatást biztosított az idegen nyelv oktatásához, így a kisdiákok már az első évfolyamtól elkezdhették a német és angol nyelvvel való ismerkedést.

A környezettudatos nevelés elismeréseként az intézmény 2012-ben és 2015-ben is elnyerte az Ökoiskola címet, a pedagógusok és a diákok 2012-ben községi fűszer-, gyógynövénykertet alakítottak ki a tóparton.

2013-tól Vöröskeresztes Bázisiskola. A Magyar Vöröskereszt 2001-ben indította útjára az országos programot, a környei a megye ötödik iskolája volt, amely elnyerte a Vöröskeresztes Bázisiskola címet.

A kultúra abban a tudatban gyökerezik, hogy vannak dolgok, melyek nem haszonért valók, és mégis nélkülözhetetlenek. (Zenta Maurina)

A Kisfaludy napok programsorozat gálaműsora a község kulturális, művészeti, hagyományőrző életének egyik leglátogatottabb eseménye.

Az önkormányzat kérésére 2007-től rendhagyó tanítási nap illeszkedik a tanórák rendjébe a névadó emléke előtt tisztelgő programsorozat részeként. A nap során a diákok olyan Környével, a település múltjával, hagyományaival, jelenével, helyi vállalkozók és őstermelők tevékenységével, a civil szférával kapcsolatos információk és megtapasztalások birtokába juthatnak, melyek egyébként nem képezik a tananyag részét. A Kisfaludy napok és Környe hírét viszi évről-évre a kistérségi tanulmányi verseny is, melyre hagyományosan 8-10 intézmény több mint száz diákja érkezik, hogy hét tudományterületen mérjék össze tudásukat különböző korosztályokban egyénenként, illetve csapatot alkotva.

A nemzeti és egyházi, helyi hagyományokhoz kapcsolódó ünnepekkor tartott községi rendezvények gerincét évtizedek óta az iskola diákjai, énekkara, néptáncosai által előadott ünnepi műsor alkotja nagy sikerrel.

Az intézmény néptáncos diákjai pedagógusuk vezetésével jelentős szerepet töltenek be a különböző hagyományok megőrzésében, felelevenítésében. Ilyen például a Lucázás, a Pünkösdi népszokások, a szüreti felvonulás színesítése.

A falu egyik legnagyobb szabású zenés, táncos mulatsága a „Szülők nevelők bálja”, melyet minden év februárjában rendeznek meg, a jótékonysági program bevétel az iskolát, óvodát támogatják a szervezők.

Az iskola tornaterme az intézmény saját szervezésű eseményei mellett több nagyobb községi rendezvénynek, bálnak, sportprogramnak, labdarúgó tornának, Idősek Napjának is helyszínéül szolgál, de családi eseményt, lakodalmat is tartottak már ott.

Főbb beruházások a teljesség igénye nélkül

  • 2000: salakos futópálya, súlylökő kör, távolugró gödör kialakítása önkormányzati beruházásban, társadalmi munkában az iskola játszótere
  • 2002: projektor vásárlása és hangosító rendszer kiépítése, mini mozizás lehetőségének megteremtése a könyvtárban, amire 15 évvel ezelőtt nagyobb intézményekben sem igen volt példa
  • 2002: a régi olajfűtést kiváltandó korszerű kondenzációs kazánok vásárlása
  • 2003: a régi parkettás padlózat cseréje műanyag borítású sportpadlóra a tornateremben
  • 2006: a beázások megszüntetése, hőszigetelés érdekében sátortető kialakítása a kisépületen, 2008-ban a nagyépületen is
  • 2006-2016: nyílászárók cseréje
  • 2008: tankonyha kialakítása, egy informatikai terem átalakítása nyelvi laborrá
  • 2007: a 2000-ben elkészült játszótér helyén új, az európai szabványnak megfelelő, korszerű kialakítása, a tornaterembe térelválasztó vásárlása, felszerelése
  • 2010: akadálymentes közlekedés biztosítása a bejáratoknál
  • 2011: kamerarendszer kiépítése, elektromos ajtónyitó felszerelése
  • interaktív táblák: 2007-2008-ban 14 darab vásárlása, melyből 2 tábla önkormányzati finanszírozású. 2011-ben sikeres pályázattal újabb 8 beszerzése, 2016-ban ismét helyhatósági költségvetésből 4 vásárlása.
  • 2013-2016: fűtéskorszerűsítés több szakaszban. Gépészeti átalakítások a kazánházban, a korszerűtlen radiátorok teljes cseréje, termosztátos radiátorszelepek elhelyezése
  • 2015: a kisépületben mosdók felújítása, teljes bútorzat, parketta cseréje, játszószőnyegek vásárlása, a főépületben vizesblokkok rekonstrukciója
  • a konyha felújítása és korszerű eszközökkel történő fejlesztése folyamatos
  • 2016: hat nagyképernyős TV/monitor vásárlása azokba a tantermekbe, melyek nem rendelkeznek interaktív táblával, a tornatermi folyosóra tároló szekrény beszerzése, ezzel lezárult az intézmény egységes bútorzattal történő felszerelése

Bár 2013-tól nem Környe Község Önkormányzata az iskola szakmai fenntartója

  • a korábbi évek gyakorlatának megfelelőn az eltelt három esztendőben is biztosított az osztálykirándulásokhoz anyagi támogatást, hogy a szülők számára kevésbé legyen megterhelő, illetve karácsony előtt pénzügyi segítséget nyújtott a rászoruló diákok családjai részére
  • 2013-tól finanszírozza logopédus alkalmazását, a technika tantárgyhoz és grafika tanszakhoz segédanyagokat, mikroszkópokat vásárolt
  • biztosítja a versenyek nevezési díjait, gondoskodik a diákok versenyekre, fellépésekre, rendezvényekre történő szállításáról
  • 2014-ben 26 db új számítógép konfigurációt vásárolt, 2015-ben pedig tantárgyanként új oktatási szoftvereket az interaktív táblák használatához
  • 2016-ban tornatermi eszközöket, zsámolyokat, szőnyegeket, ötrészes tornaszekrényt, dobbantót vásárolt
  • a tankönyvek és tanári kézikönyvek, szakkönyvek beszerzéséhez külön keretet biztosít

Bár a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola beruházásainak legfőbb támogatója mindig is az önkormányzat volt, a pedagógusok, szülők, az iskolai alapítvány, az egyházak helyi szervezetei, a környei vállalkozók is jelentős szerepet töltöttek be abban, hogy 2016 decemberében a diákok így írjanak iskolájukról:

8velemenyek jok-rovidek-egyben