Slider

Üdvözöljük Környén!

2851 – Környe, Alkotmány u. 2. | telefon: 34/573-100 | kapcsolat: info@kornye.hu

Mintha tavaly lett volna! Mentem télen a hóban, meg a jeges úton a biciklivel, és nem estem el! Ilonka! Én mindenre emlékszem! Az első fontos dolga az volt, hogy bemondani a falunak a híreket. De nem csak vitte a híreket, hozta is! Olyan volt, mint a hosszú kéz. Kiment, meghallotta, hogy mi történt, jött, mondta. Akkor nem volt internet. Volt hangosbemondó, és az Ilonka. Ezt nem lehet elfelejteni – szinte egymás mondatait folytatva idézték fel az együttmunkálkodás éveinek emlékeit február 25-én Petró Józsefné és dr. Beke Ernő, egykori tanácselnök, aki Beke László polgármesterrel és Pankotai Mihályné anyakönyvvezetővel érkezett köszönteni a 90 esztendős Ilonka nénit.

Én voltam az anyakönyvvezető mellett is mindig. Pezsgőt vittem a tálcán. Mindenhol csak dicséretet kaptam: a tanácsnál, a megyénél, annyira szerettek. Ezüstérem, aranyérem, pecsétgyűrű. És még kiváló dolgozói kitűző. És én mindig olyan jókedvű voltam, én röpültem. Pedig rengeteget dolgoztam: arattam, masináztam, mindent csináltam. Kertész voltam, brigádvezető. Belém helyezték a bizalmukat, és TSZ iskolába küldtek Martfűre – csillogó szemekkel, mosolyogva idézte a múltat az ünnepelt, akit láthatóan nagy örömmel töltött el a vendégek személye.

Arra gondoltam, hogy megfogalmazhatok én szép köszöntőt szép gondolatokkal, mégiscsak azzal szerzem a legnagyobb örömet, ha az egykori főnöke is eljön, és vele találkozik. Nekünk ez egy kicsit dupla ünnep az önkormányzatnál, hiszen régen tanácsháza volt, az Ilonka néni meg ott dolgozott rengeteget, tehát picit hazajöttünk köszönteni. A jó Isten éltesse sokáig! – köszöntötte az egykori kollégák és a falu egésze nevében Beke László polgármester, édesapja pedig máris folytatta: úgy örültem, mikor a Laci kérdezte, hogy eljövök-e? Persze, hogy eljövök, a szívem csücske az Ilonka néni!

Petró Józsefné, Nagy Ilona 1932. február 26-án született hetedik gyermekként a mai Szlovákia területén található Nagykeszin. A család földműveléssel és állattartással teremtette elő a mindennapi betevőt, mígnem a kitelepítések utol nem érték őket is: előbb Bácsborsodra kerültek, később Környére.

A családfő a patárpusztai Vöröscsillag TSZ-nél tevékenykedett kovácsként, a természet iránt mindig is elkötelezett Ilonka pedig az akkori fácánkerti kertészetbe került, mivel már korábban befejezte Martfűn a kertészeti tanulmányait.

Petró Józseffel 1965-ben esküdtek egymásnak örök hűséget, majd megszületett első és egyetlen fiúk, József, aki a mai napig nagyon sokat köszönhet szüleinek.

Később Ilonka néni a környei Községi Tanácsnál helyezkedett el, mint hivatalsegéd. Feladatai közé tartozott – a többi között – az iratok kézbesítése, és a falu hangosbemondóján keresztül is az ő hangja volt hallható, hiszen a közérdekű információkat ő ismertette a falubeliekkel, és sok-sok esküvőn, névadó ünnepségen segítette az anyakönyvvezető munkáját.

A tanácsnál a nyugdíjba vonulásáig, majdnem három évtizedig látta el lelkiismeretesen a feladatait, hűségéért, munkavégzéséért többször részesült elismerésben, érdemrend kitüntetésben.

Szeretett férjét 2013-ban elveszítette, megszépíti viszont a mindennapjait két unokája, Erika és Tamás, valamint dédunokája, a 10 éves Viktória.

Megosztás