Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele…

Hagyományosan a legkisebbek köszöntötték ünnepi műsorral a Föld Napját április 21-én a Művelődési Házban, ahol a Vackor Óvoda és Bölcsőde Ficánka csoportja és az általános iskola 3.b osztálya mutatta be ünnepi műsorát. A megjelenteket Pákozdi Ferenc alpolgármester, a Környe-zetünk Jövőjéért Alapítvány elnöke köszöntötte, elsőként örömét fejezve ki, hogy jó érzés évről-évre új arcokat látni a felnőttek között.

A 27 éves magyarországi Föld Napja mozgalomhoz Környe a kezdetekkor csatlakozott, így községünkben is már 27 éve hívják fel a figyelmet ezen a napon is a környezet védelmére. Bár sokat tettünk az elmúlt évtizedekben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyűjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami növeli az éghajlatváltozás veszélyét – hangzott el Pákozdi Ferenctől, kiemelve, hogy ezeket az elveket szem előtt tartja a település is, hiszen folyamatosan fejlesztik a parkokat, zöldterületeket: az idei esztendőben például a fásítás során 33 lombos fát és 520 cserjét ültettek el és az önkormányzat munkatársai folyamatosan összegyűjtik a bekötő utak mentén és a közterületeken az eldobált szemetet.

A köszöntőt követően a gyerekek, azon korosztály ünnepi műsora következett, akik már környezettudatos szemléletben nevelkednek, s a remények szerint a környezetüket óvó felnőttekké is válnak. A Ficánka csoport apróságai bájos kis békákká változva ropták a táncukat, majd verses ígéretet tettek arra, hogy vigyáznak a madárra az égben, cseppkőre a mélyben.

Gondek Katalin harmadikos diákjai újrahasznosított kellékeikkel, díszletükkel is jelezték, ők valóban óvják környezetüket. A gyerekek legkedvesebb állataikról gyűjtöttek össze érdekességeket, melyek egy része – láthatóan – bizony még a jelenlévő anyukák, apukák, nagyszülők számára is meglepőnek, gyakran mosolyra fakasztónak bizonyult. Ön például tudta, hogy mi a közös a tengerimalacban és az emberben? Az, hogy egyikük sem képes a C-vitamin előállítására. S azt tudta, hogy a tengerimalac kellő türelemmel megtanítható bizonyos szavak, mondatok megértésére? S hogy a tigris nem merészkedik 2000-2500 méternél magasabbra, képes egyszerre 35-40 kiló húst megenni, s egyetlen nap alatt 35-40 kilométert megtenni? S azt tudta, hogy a kék bálna súlya felér 55 vízilóéval, s akár félszáz ember is elfér a szájában? Nos, ez is kiderült a Föld Napja alkalmából tartott ünnepségen, s a kék bálnát kedvelő kisfiú azért mindenkit megnyugtatott: nem kell félni, mert a világ legnagyobb állata nem húsevő…

A gyerekek műsoruk zárásaként „komolyra fordítva” a szót, Fekete István gondolatait tolmácsolták, aki így fogalmazta meg az Erdő sóhaját: Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől és gyümölcsöm oltja szomjúságodat. Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed. Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet: Ne bánts!