Slider

Üdvözöljük Környén!

2851 – Környe, Alkotmány u. 2. | telefon: 34/573-100 | kapcsolat: info@kornye.hu

A Doni katasztrófában elhunyt, ott fogságba került, megsebesült áldozatokért ajánlotta fel Gerendai Sándor esperes, plébános a január 13-ai szentmise áldozatát a környei katolikus templomban, a híveket arra kérve, értük, és azért is imádkozzanak, hogy ne legyen háború. A misét követően a templomkertben lévő Hősi Emlékműnél Vadász Éva, a képviselő-testület Kulturális, Oktatási, Sport és Nemzetiségi Bizottságának elnöke idézte fel a 76 évvel ezelőtti borzalmakat, a korszerű fegyverzettel, felszereléssel és téli ruházattal nem rendelkező magyar csapatok erőn felüli helytállását: rendkívüli hősiességnek számított, hogy az erős fagyban, a kimerült és rosszul felszerelt magyar katonák szembeszálltak a sokszoros túlerőben lévő oroszokkal.

A gyászolók megrendülését a mélységes csönd fejezi ki a leghívebben. Mégis fontos, hogy szavakkal is emlékezzünk, mert annál, ami a Donhoz vezényelt katonákkal történt, csak egy valami lehet fájóbb: ha elfelejtjük őket. Emlékezzünk a magyar, a környei katonák hősiességére, akik esküjükhöz híven, kilátástalan küzdelmüket vívták a többszörös túlerővel szemben – fogalmazott majd a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe előadásában, fájdalmas katonadalban elevenedett meg a lelkek harctéri gyötrelme, hazavágyódása.

Egy szomorú, félelmekkel teli, a múlt keserűségeire reményvesztetten emlékező népről szóló, az Ézsaiás könyvéből idézett próféciával vont párhuzamot Nagy Péter református tiszteletes a vérzivataros sorsú, múltú magyarsággal. A nép, amely ilyen időket él meg, könnyen válik megkeseredetté, a lemondás, az „úgyis hiába minden” érzületével éli napjait, évtizedeit… Akár az elbukott forradalmakra, szabadságharcokra, akár a kivégzett honvédtábornokokra, akár a Don mentén elesettekre és hazatértekre emlékezik. De az ilyen reményveszett ember a jövőt adja fel! Azt a jövőt, melynek építői a maguk tragikus sorsában is a forradalmárok, szabadságharcosok, honvédtábornokok, vagy éppen egyszerű honvédek voltak – hangzott el az igehirdetésben, melynek zárásaként a tiszteletes kiemelte: van esély a megbékélésre a nemzeti történelmünkben és személyes életünkben is, de ez a folyamat belül kezdődik, a lélekben. Hogy ne csak a múlt szomorú emléke hozzon össze bennünket itt, a jelenben, hanem – Isten életformáló, közösségeket megújító erejébe vetett kitartó, odaszánt hittel – hozzon össze minket, építsen fel egy megbékélő közösségé.

A Hősi Emlékműnél az önkormányzat nevében Beke László polgármester és Pákozdi Ferenc alpolgármester, a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Erl Péter és Wéber István képviselők, valamint pártok, szervezetek képviselői helyezték el a kegyelet virágait, majd a jelenlévők az örök emlékezés mécseseit. A megemlékezés zárásaként az Il Silenzió csendült fel a hősök tiszteletére.

Megosztás