Hagyományteremtő tengerihántás

Minden bizonnyal még számosan élnek Környén, akik jól emlékeznek az egykori tengerihántásra, azaz kukoricafosztásra. Annak idején a házaknál a betakarítás után összegyűlt kukoricacsöveket a szomszédok, rokonok egymást kisegítve, közös munkával tisztították meg a levelektől. A közösen végzett munka – hasonlóan a tollfosztáshoz – jó alkalmat teremtett a beszélgetésre, dalolásra, játékos évődésre.

Ezt a hagyományt elevenítette fel szombaton a Közösségi és Tájházban a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe, s a hívó szóra nemcsak, hogy szép számmal érkeztek, de a gyerekek, fiatalok, felnőttek igencsak érdeklődőnek, fogékonynak is bizonyultak: az idősebbek feltehetően a nosztalgiázás, a fiatalabbak pedig a foglalatossággal való ismerkedés okán.

Előbb a tájház udvarán szorgoskodtak a program résztvevői, sorra bontották le a kukoricacsövekről a csuhét, ügyelve, hogy a levelek egészben maradjanak, hiszen később azokból készültek az angyalkák, női alakok.

Benn az asztalokon ragasztók, ollók, műanyag poharakban víz sorakozott, no meg Szomor Ferencné csuhébaba-készítő alkotásai amolyan bíztatásképpen, hogy mindenki láthassa: a csuhéból készített alkotások témájának tárháza kimeríthetetlen, és a technika ügyességgel, odafigyeléssel, kitartással bárki számára elsajátítható. A tatabányai hölgy 1995-ben ismerkedett meg a csuhébaba-készítéssel, s azóta is rendületlenül alkot családja, barátai örömére. Az nem fordult meg a fejében még, hogy tehetségét az alkotásaival forintokra váltsa, pedig két éve igencsak rangos elismerésben részesült. A Magyar Kézművességért Alapítvány az ő betlehemét is beválogatta azon kilenc alkotás közé, melyek Magyarországot képviselték a római „100 jászol” kiállításon. A külföldi betlehemek kategóriájában 34 ország 72 alkotását rangsorolták, és Szomor Ferencné, természetes anyagok felhasználásával készült, meleg emberséget sugárzó betleheme harmadik helyezést ért el.

A gyerekek, felnőttek tehát az első, hagyományteremtő szándékkal rendezett kukoricafosztáson egy igazán tapasztalt, szívvel-lélekkel, tehetséggel alkotó embertől leshették el a fortélyokat, Szomor Ferencné pedig elégedetten nyugtázhatta, hogy valamennyien nagyon ügyesnek, érdeklődőnek bizonyultak: olyan is akadt, aki a maradék alapanyagból – továbbfejlesztve a látottakat – mini angyalkát, virágot készített.

A Német Nemzetiségi Önkormányzat részéről Tirhold Kármen elnök ezúton fejezi ki köszönetét Szemeti Csaba részére a felajánlott kukoricáért, Szomor Ferencné számára pedig azért, mert ízelítőt adott a csuhébaba készítés rejtelmeiből, és a remények szerint sokakat meg is fertőzött e kézműves technika szeretetével.