Jelentős gond a gyermekkori elhízás (is)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve elkészítette tájékoztatóját Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. A szakmai elemzés bemutatja a megyei demográfia sajátosságait, a gyermek- és felnőttkori krónikus megbetegedések alakulását, a felnőttkori halálozási statisztikát, valamint a megállapítások alapján megfogalmazza a Megyei Egészségfejlesztési Stratégiát. Az elkészített anyagot pénteken mutatták be a sajtó képviselőinek.

Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos előadásából kiderült, hogy a tájékoztató kettős céllal készült.

Egyrészt, hogy a politikai döntéshozók részére aktuális helyzetképet fessen a megyei lakosság vezető megbetegedési és vezető halálozási viszonyairól, melyek alkalmas alapot szolgáltatnak a jövőben, helyi egészségjavító cselekvésekhez, valamint, hogy tovább javítsák a 2007. évi Megyei Területfejlesztési Koncepció Egészségpolitikai fejezetének gyenge pontként meghatározott lakossági egészségtudatosságát népegészségügyi eszközökkel, együttműködve az önkormányzatokkal és a megelőzés területén aktivitást mutató civil szervezetekkel.

Külön kiemelt fejezetben elemezték a gyermekkori megbetegedési viszonyokat, hiszen a megelőzés ebben az életkorban a leghatékonyabb, illetve a betegségek előrevetítik a felnőttkori egészségi problémákat.

A megyei egészségfejlesztési stratégiában olyan rövid és hosszú távú célokat, feladatokat nevesítettek, melyek megvalósításában a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv aktív szerepet képes betölteni, az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel együttműködve.

A szakmai elemzés bemutatja a megyei demográfia sajátosságait, a gyermek- és felnőttkori krónikus megbetegedések alakulását, a felnőttkori halálozási statisztikát, valamint a megállapítások alapján megfogalmazza a Megyei Egészségfejlesztési Stratégiát.

Demográfia

Komárom-Esztergom megye népességszámának változására a természetes fogyás jellemző, melynek mértéke magas (2009-ban -1176 fő volt). A 15 év alatti lakosság száma és %-os aránya folyamatosan csökken, a 65 év feletti lakosság száma és %-os aránya növekszik. A népesség öregedésének demográfiai jelensége tapasztalható. Születéskor fiútöbblet figyelhető meg, mely a magasabb férfi halandóság miatt az életkor előre haladtával kiegyenlítődik. A nőtöbblet 50-54 éves korcsoportban alakul ki.

Gyermekkori krónikus betegségek alakulása

A 2009. évi gyermekkori morbiditási helyzet elemzése során az alábbi, fontosabb megállapítások fogalmazódtak meg:

A vezető két megbetegedési ok a vér, vérképzőszervek és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek csoportja illetve a bőr, bőr alatti kötőszövetek kórképei. A vezető betegségcsoporton belül meghatározó gyakoriságú a vashiányos anaemia és az atopias bőrelváltozás. Az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségeken belül jelentős a kalóriatöbblet miatti elhízás magas előfordulása. A gyermekkori elhízás népegészségügyi jelentőségű, hiszen ez az állapot egyben rizikó faktora számos serdülő és felnőttkori betegségnek. A mentális betegségek, főként a depresszió, napjainkban már a kora serdülő korosztályt is érintik.

Felnőttkori krónikus betegségek alakulása

A 2009. évi felnőttkori morbiditási helyzet elemzése során az alábbi, fontosabb megállapítások fogalmazódtak meg:

a megye lakosságának körében a vezető krónikus betegségek a keringésrendszeri kórképek. Ezen belül is jelentős a hypertonia, ischaemiás szívbetegségek, valamint a cerebrovascularis betegségek aránya. A leggyakoribb okok között jelen vannak még más, magas incidenciával és alacsony letalitással bíró kórképek is, mint a főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (cukorbetegség, lipoprotein anyagcserezavarok, elhízás), valamint a csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségei (deformált hátgerinc-elváltozások, köszvény, női körben osteoporosis).

Elgondolkodtató, hogy a kis megbetegedési arányt képviselő rosszindulatú daganatos betegségek, a keringési rendszer betegségeit követő második vezető halálokká lépnek elő.

A megyei férfi lakosság körében a kiemelt rosszindulatú daganatos megbetegedések közül a gyomor, a végbél és az agy daganatainak incidencia mutatói magasabbak az országos átlagnál.

A megyében élő hölgyek körében a kiemelt rosszindulatú daganatos megbetegedések közül az ajak, az ajak, szájüreg, garat együtt és a gyomor rosszindulatú daganatos betegségeinek incidencia mutatói magasabbak az országos átlagnál.

Az egyéb daganatos betegségek közül az emlő (20,5%), az emésztőszervek (22,1%), a melanoma és egyéb bőr (10,7%), valamint a légző- és intrathoracalis szervek (8,5%) rosszindulatú daganatait diagnosztizálták leggyakrabban.

Felnőttkori halálozás alakulása

A megyei felnőttkori haláloki struktúráját vizsgálva megállapítható, hogy a vezető halálokok mindkét nemnél a következők: keringési rendszer betegségei, rosszindulatú daganatos betegségek, az emésztőrendszeri betegségek, külső okok miatti és légző rendszer betegségei.

A tájékoztatón az is kiderült, hogy megyénkben a 2009-ben bekövetkezett összes, férfiak és nők halálozását tekintve magasabb az érték az országosénál.

Kistérségi bontásban mindkét nemnél a Kisbéri kistérségben kiugróan magas a standardizált halálozási arány, s a nőknél a Dorogi kistérségben is igen jelenős az eltérés. A daganatos megbetegedések miatti halálozás esetében a standardizált halálozási mutatót vizsgálva kijelenhető, hogy nők közötti halálozás meghaladta az országos értéket – csökkenő sorrendben – a dorogi, tatai, kisbéri, oroszlányi és tatabányai kistérségekben.

A férfiak körében a halálozás szintén meghaladta az országos értéket – csökkenő sorrendben – a komáromi, kisbéri, tatabányai és esztergomi kistérségekben.

Az emésztőszervi betegségek halálozási aránya 2009-ben a férfiak és nők esetében is meghaladta Komárom-Esztergom megyében az országos standardizált halálozási arányt.

Feltűnően kiugró az arány a férfiaknál a dorogi és kisbéri kistérségben, míg a nőknél a tatabányai és esztergomi kistérség mutatói figyelemre méltóak.

A külső okok miatti halálozás standard halálozási aránya Komárom-Esztergom megyében az országos érték felett van. Kistérségi szinten a kisbéri és oroszlányi kistérség a megyei halálozási aránynál jóval magasabb a férfiak körében. Nőknél a tatai és dorogi kistérségnél figyelhető meg kiugrás.

A légzőszervi betegségek miatti halálozás a megyében alacsonyabb értéket mutat az országos értékhez képest, de férfiak körében a dorogi, kisbéri, oroszlányi kistérségek az országosnál magasabb értéket mutatnak. Nőknél szintén a dorogi és kisbéri kistérségek halálozási aránya magasabb az országos aránynál.

Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető a Megyei Egészségfejlesztési Stratégia kapcsán rövid távú célként fogalmazta meg a közétkeztetéssel foglalkozó nevelési–oktatási intézmények élelmezésvezetői számára továbbképzés formájában történő korszerű ismeretek átadását, a népegészségügyi a szűrővizsgálatokon való részvételi arány növelését, széleskörű kérdőíves felmérést a lakosság körében a szűrővizsgálatokhoz való viszonyulás tekintetében, szakmai segítségnyújtást és támogatást azon civil szervezetek számára, melyek egészségügyi szakmai háttérrel rendelkeznek és sikeresen tevékenykednek a prevenció területén, az egészséges életmód alapelveinek átadását, s népszerűsítését.

A hosszú távú célok között szerepel a gyermekkori elhízás növekvő trendjének mérsékelése, a gyermekkori elhízás okozta megbetegedések számának csökkentése, a cardiovasculáris és a daganatos megbetegedések növekvő trendjének megállítása, valamint az emlő-, a méhnyak- és a vastagbél daganatos megbetegedések okozta halálozási arányának csökkentése.

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv jó szívvel ajánlja valamennyi megyei települési önkormányzat figyelmébe tárgyi népegészségügyi összeállítását, valamint munkatársai szakmai tudását a lakosság egészségi állapotának együttes javítása érdekében.

Forrás: www.tatabanyanet.hu