Jubiláló Nemzetiségi és Sörfesztivál

vasárnap-du_116Ha július második hétvégéje, akkor Nemzetiségi és Sörfesztivál Környén. Pontosan negyedszázada tették le a községben a rendezvény alapjait, s máig töretlen népszerűségnek örvend. Bár idén – vélhetően a kánikula miatt – az eddigieknél valamivel kevesebben érkeztek vasárnap a sportpályára, összességében a három nap alatt több ezren fordultak meg a faluban. 

A péntek esti programok évről-évre a fiatalabb generációt vonzzák, így őket valóban ébresztőként érhette szombat reggel a Shwowischi Buam, amely idén is muzsikával hirdette Környe utcáin, hogy elérkezett a Nemzetiségi és Sörfesztivál hétvégéje. Mire a zenekar végigmuzsikálta a falut, a sportpályán már gyülekeztek az auerhammer_02Auerhammer János Ifjúsági Labdarúgó Kupára érkezők, a Tardoskedd, Oroszlány, Kecskéd és természetesen a Környe csapatai. A reménységek közül a kupát idén a testvértelepülés, Tardoskedd hódította el a körmérkőzések után. Második helyen végzett a Kecskéd, harmadikon Környe, negyediken Oroszlány. A legjobb kapusnak járó elismerést Kevin Lakatos, a gólkirályi címet pedig Farkas Péter szerezte meg.

25 éve vagyunk itt július második hétvégéjén. Annak idején sörfesztiválként, vállalkozók szervezésében valósult meg, majd kapcsolódott hozzá az önkormányzat, megnyitó_02s később átvette a rendezést, és mára kialakult egy megyei szintű esemény, amely több szálon a határokon túl is átnyúlik – fogalmazott Beke László az ünnepélyes megnyitón, melyet a környékbeli polgármesterek és képviselők mellett Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő és Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke is megtisztelt jelenlétével. A polgármester a három évvel ezelőtt életre hívott, és a jubiláló eseményre már 12 kiállítóhelyre bővülő, számtalan terméket, tevékenységet bemutató kézműves utca kapcsán kiemelte: ebben az a csoda, hogy a mesterektől el lehet lesni a készítés csínját-bínját, és meg lehet ízlelni az alkotás örömét, amely a fesztivál egyik jelentős hozzáadott értéke.

Környe falu. Ezt a rendezvényt, melyet most megnyitunk, az összefogás hozta létre: a civil szervezetek, az önkormányzat dolgozói, a kulturális csoportok összefogása teszi mindenki számára emlékezetessé. Köszönöm mindenki munkáját, és bízom benne, hogy a falvak megnyitó_09ezen ereje a jövőben is megmarad, s lesz lehetőségük akár tíz év múlva is ilyen programok megszervezésére, s – falusiként hadd mondjam azt – adhatjuk továbbra is mi az ország gerincét. S bízom benne, hogy lesz még 50. Nemzetiségi és Sörfesztivál Környén – fogalmazott a polgármester a hagyományos sörös koccintás előtt.

Idén a sztárvendégek, Vastag Tamás, Takács Nicolas, Marót Viki és a Nova Kultúr zenekar, Smile mellett színpadra lépett – többek között – a Környei Német Nemzetiségi Dalkör, a Tardoskeddi Rozmaring Dalkör, a Szivárvány Táncegyüttes, a Silhouette táncegyüttes, a Környei Dalkör, a He-Mo Musical Stúdió, a szárligeti Liget Line Dance és Oroszlányból a Trapper Band, vasárnap pedig B. Tóth László zárta a fesztivált egy fergeteges hangulatú retro diszkóval.

kézműves_62A háromnapos rendezvény különböző helyszíneinek kínálatában szerepelt karaoke, sörhas szépség verseny, diszkó és tűzijátékkal színesített utcabál, horgászverseny, gulyásparti, kenuzás a tavon, arcfestés, Zen Bu Kan Kempo bemutató, Dotto vonatozás a faluban, mászófal és rekesztorony építés, a kézműves utcában üvegfúvás, kosárfonás, csuhézás, henna festés, papírfonás, fafaragás, szőttesek, gyöngyfűzés, gravírozás. A tardoskeddi Oravek Gábor abból adott ízelítőt, milyen csodák faraghatók hétköznapi zöldségekből, gyümölcsökből, a szintén határon túlról érkezett Angie pedig abból, hogy miként készül el a „görbe tükör” karikatúra egy nagyjából 20 perces beszélgetés alatt…

A Nemzetiségi és Sörfesztivál része a hagyományos múltidéző német nyelvű szentmise, melyet 5kitelepítésivasárnap délelőtt Hajdu Ferenc provikárius, kanonok atya mutatott be, s ajánlott fel a történelem viharai során kitelepített német ajkú elhunyt és élő magyarokért, s mindazokért, akiket a sors messzire sodort szülőföldjétől.

A szentmisét koszorúzás és megemlékezés követte a templom melletti Kitelepítési Emlékoszlopoknál. Az 1947-es lakosságcsere súlyos tragédia volt mindenki számára, és egyben oktalan is, mivel nem létező problémára adott rossz választ. Ha a környei történelmet vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a falu lakossága békében, együttműködve élt. Ugyanez mondható el a felvidéki falvak esetében is. Így a diktatórikus politika értelmetlen döntést hozott, melynek nyertese nem volt, vesztesei, áldozatai viszont annál többen. Soha többé nem szabad megengednünk, hogy a demokrácia ilyen mértékben sérüljön, hogy bárhol, bárkit nemzeti hovatartozása okán hátrány érjen – hangzott el a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe elnökétől, Tirhold Kármentől, majd Beke László folytatta a tragikus események felidézését.

9kitelepítésiHogyan lehet cserélgetni a lakosságot? – tette fel a kérdést a polgármester, a választ pedig így fogalmazta meg: talán úgy, hogy az íróasztal mögött ülők nem látják a „lakosság” gyűjtőszó mögötti családokat, barátokat, szerelmeket, szomszédokat, iskolatársakat… Azokat, akiknek Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Ukrajna vagy bármely ország, vidék a szülőföldje volt. Az a vidék, ahova őseit a sors, a történelem vihara elvetette, és nekik sikerült azon a helyen gyökeret ereszteniük. 1947-ben ezeket a gyökereket tépték ki és tették földönfutóvá, hontalanná emberek millióit, honfitársaink százezreit. Ezt tették azokkal a társainkkal, akiknek egykoron az a szó, hogy Környe, az otthont, a hazát, a szülőföldet jelentette. A polgármester beszéde végén néma főhajtással emlékezett a borzalom elszenvedőire, a szétszakított családokra, a gyökereiktől megfosztott környeiekre és emberek millióira.

A történelem kényszerű népességmozgásainak emlékére, egyben intő emlékeztetőül állíttatott csonka oszlopoknál a megemlékezés zárásaként a jelenlévők a kegyelet virágainak elhelyezésével tisztelegtek a 69 évvel ezelőtti tragikus események elszenvedői előtt.