A 100 éves jubileumra könyv készül

vagolap-1Két év múlva lesz száz esztendeje, hogy elkészült az első magyar film. „Az aranyember” első változatát Korda Sándor rendezte, a stáb komáromi helyszíneken forgatott. A magyar filmezés 100 éves jubileuma alkalmából Cserteg István és Cserteg Ákos összeállításában jövőre könyv, 2018-ban pedig várhatóan film summázza, milyen magyar mozgóképalkotások készültek Komárom-Esztergom megyében.

120-film_07Érdekes és izgalmas kutatásba kezdett 2013-ban Cserteg István: hajtotta a kíváncsiság, vajon hány filmet forgattak a megyében? Később maga is meglepődött, amikor egyre nőtt azon alkotások száma, melyek rendezői szűkebb hazánkban találtak helyszínt filmjeik egészének, vagy részleteinek. A kutakodási kedv gyorsan átragadt másokra, s szinte özönleni kezdtek a korabeli képek, cikkek és információk. Tavaly az érdeklődők kézbe is vehették a „100 film” kiadványt, a közelmúltban pedig a legújabb füzetet, amely már 120 filmet summáz.

Ezekről tartott előadást Cserteg István pénteken a környei Művelődési Házban, 120-filmahol igaz, hogy kis létszámú, de annál érdeklődőbb közönség gyűlt össze. A szerző a kezdeti motivációról bevezetőjében elmondta: úgy vélte, s véli ma is, hogy kiváló marketingeszköz is lehet a települések számára az összegzés, amely várhatóan 150 filmre rúg majd. „Kicsiben” A Vértes Agorája már „tesztelt” is, hiszen az  1989-ben bemutatott „A Legényanya” című film egyik helyszínére, Gyermelyre ez év tavaszán a Barangoló program keretében egy busznyi érdeklődő érkezett, tehát a szerző szerint akár a filmes turizmus alapjait is meg lehetne teremteni a megyében.

120-film2_02Bacsó Péter, Bereményi Géza, Bán Frigyes, Deésy Alfréd, Garas Dezső, Keleti Márton, Martonffy Emil, Maár Gyula, Tarr Béla, Radványi Géza, Fejér Tamás, Szabó István (Oscar díjas), Várkonyi Zoltán, Varga Ágota – néhány név a kiemelt rendezők közül, és a helyszínek: Almásfüzitő, Ács, Bana, Bábolna, Baj, Bajna, Bokod, Csatka, Csolnok, Dömös, Dunaalmás, Esztergom, Gyarmatpuszta, Gyermely, Héreg, Kisbér, Kesztölc, Kömlőd, Komárom, Klastrompuszta, Majk, Naszály, Oroszlány, Piliscsév, Remeteségpuszta, Síkvölgy, Somodorpuszta, Súr, Szomor, Tata, Tatabánya, Tarján, Várgesztes, Vértesszőlős és Vértessomló.

De nemcsak magyar, hanem francia, angol, német, amerikai, kanadai, spanyol, olasz, szlovák és indiai filmesek is megfordultak a megyében. A Borgiák című HBO sorozatot Neil Jordan keze alatt 2011-ben Komáromban és Tatán forgatták, míg a BBC America Bernard Cornwell The Last Kingdom, hazánkban Az utolsó királyság címen megjelent könyvéből készített 8 részes mini sorozat egyes részeit 2014 decemberében Szomoron rögzítették.

Az előadás során az is kiderült, hogy az 1968-ban bemutatott „Egri csillagok” kezdő képsorait Tatán vették fel, s a konstantinápolyi jelenethez a két hajót is ugyancsak Tatán készítették, a film díszletéül szolgáló várat pedig Pilisborosjenő mellett építették fel a forgatáshoz.

Bán Frigyes rendezésében 1959-ben mutatták be a Szegény gazdagok című film újragondolt változatát, az alkotók akkor Naszályon, a vízimalom és udvarán forgattak. Létezett-e barlang a kerék melletti vízesés mögött? Létezett-e valaha Jókai Mór hőse, Fatia Negra? Lopja-e Amerika az európai történeteket? Ezekre, és még számos izgalmas kérdésre kaphattak választ az előadás résztvevői, és – a többi között – azt is megtudhatták, hogy Domján Edit utolsó, a Labda című filmjét 1972-ben Tatán forgatták, a jelenetekben a Kossuth tér és a Diák Presszó köszön vissza.

Ezek mind-mind olyan értékek, melyeket meg kell őriznünk, melyekkel jól, méltón kell sáfárkodnunk – hangzott el többször a szerzőtől, 120-film2aki a rendkívül termékeny és energikus megyebeli születésű rendező, Varga Ágota kapcsán úgy fogalmazott: talán egyszer eljön az idő, amikor szűkebb hazánkban is díjjal ismerik el a munkásságát. Varga Ágota Császáron született, pályafutásának kezdetén az Oroszlányi Városi Televíziónál dolgozott szerkesztő-riporterként. Dokumentumfilmjeinek száma mára megközelíti a százat, elnyerte a Balázs Béla-díjat, UNESCO- és Tolerancia-díjat, számos nemzetközi, hazai fesztivál és szemle fődíját, filmkritikusok díjait. A rendező filmjeiben több megyei település elhallgatott eseményét megjelenítette, s a múlt feldolgozásában, a történelmi igazság közelítésében is szerepet vállalt: „A tartótiszt” című filmjében például először állított kamera elé egy egykori tartótisztet, aki a római katolikus egyházzal szembeni elhárítást vezette Magyarországon a rendszerváltásig.