Környén is kigyúltak az ünnep fényei

adventikoszoruTöbb évtizedes hagyomány Környén, hogy az Adventi koszorú első izzójának bekapcsolásával egy időben gyúlnak ki az ünnepi fények, s a falu lakói közösen kezdik meg a felkészülést a szeretet ünnepére a kato­li­kus temp­lom­ban, majd a Vackor Óvoda és Bölcsőde előtti téren.

Szakálné Gaál Monika előadásában, a karzatról csendült fel Advent első vasárnapján 16 órakor az Ave Maria a zsúfolásig megtelt környei katolikus templomban, ahol elsőként Dr. Árendás József köszöntötte a jelenlévőket. Az önkormányzati képviselő, az egyházközség tagja azt kívánta, hogy az adventi koszorú gyertyái mutassanak nekünk utat egymás felé, a szeretet felé, a békesség felé, a sebzett lelkek felé.

4adventVasárnaponként növekvő számban gyújtsuk meg tehát a gyertyákat! Gyújtsuk meg őket szüleinkért, gyermekeinkért, családunkért! Gyújtsuk meg a betegekért, az elesettekért, a gyengékért, sőt a lelki szegényekért is! De gyújtsuk meg az egészségesekért, a barátokért, egymásért, mindannyiunkért is! És gyújtsuk meg Hazánkért, Nemzetünkért! Lobogjanak a gyertyalángok minden szerető szívért és az elmentekért, a már nem dobogó szívűekért is! Égjenek gyertyáink a szeretet nevében – fogalmazott, s Bedy Sándor plébános üzenetét is tolmácsolta: tiszta szívvel, bűnbánattal az Úr eljövetelére várva imádkozzatok!  Imádkozzatok, hogy jöjjön Jézus, az Üdvözítő! Jöjjön Ő, aki szeretetével szabadulást hoz az embereknek!

8adventJézus szeretete ilyenkor azokat is megérinti, akik nem rendszeres vallásgyakorlók. Adventkor a keresztény világ közösen, együtt ünnepel. Ez mutatja az erőt, a hit erejét, aminek befogadására ebben az időszakban szinte minden szív megnyílik. Azonban ne felejtsük el, hogy bár ez az adventi időszak csodálatos, a hit és a szeretet nem csupán erre a négy hétre szól. Ez egy olyan ajándék, melyet egy életre kapunk, és ha elfogadjuk, akkor végig segít bennünket mindennapjainkban. Megtanít például együtt élni és együtt cselekedni, hiszen egy közösséghez tartozunk, legyen az család, baráti kör vagy akár egy falu közössége – hangzott el Beke Lászlótól. A polgármester végül azt kívánta, hogy a közös ünnep is Környe hagyományaihoz méltóan segítse a felkészülést Karácsonyra, s hogy az adventi várakozást ebben az évben is az ünnep szeretetteli beteljesülése kövesse az otthonokban, a családoknál, a barátok között és az élet egész területén.

18adventNagy Péter tiszteletes prédikációjában így fogalmazott: az ádventi időszak is minden esztendőben arra hívja fel a figyelmünket, hogy közeledik valami rendkívül fontos mozzanat. Nem elsősorban az ünnepre gondolok, hanem arra, hogy Isten lehajolt hozzánk, hogy Isten közénk jött. Nem maradt távol attól az embervilágtól, amelyik sok mindenben hiányt szenved… Amikor ádventben járunk, akkor arra figyelhetünk, hogy Isten ezt a hiányt is pótolja, amikor közel lép hozzánk…

A környei önkormányzat, a falu egyházközségei, a Háromkirályok Alapítvány és a Környei Katolikus Karitász közös ünnepi rendezvényét a templomban az általános iskola énekkara, a Magyar Népdalkör, a Német Nemzetiségi Dalkör és a Vackor Óvoda és Bölcsőde kamarakórusának műsora, Szakálné Gaál Monika, Áncsák Lilla énekei és Popovics Milán orgona, Vidéki Erzsébet hegedűkísérete tette meghittebbé, amikor pedig a Betlehemi jászol, a község karácsonyi díszvilágítása mellett az Adventi koszorú első izzójának fénye is kigyúlt, hagyományosan zsúfolásig megtelt az óvoda előtti tér. Ott a karácsonyi vásári portékák mellett a kicsiket meleg tea, a felnőtteket forralt bor várta, s 46adventaz ez alkalomra készíttetett adventi bögre. Az önkormányzat már nyolcadik alkalommal tette adventi kerámiával emlékezetesebbé a közös ünnepvárást: az eltelt években a falura jellemző motívumok díszítették a bögrét, idén pedig a Benki Lili nyolcadikos tanuló által megálmodott és rajzolt karácsonyi gyertya lángja.

A gyerekek örömére a Télapó is megérkezett a térre és kis ajándékokkal hálálta meg a verseket, dalokat, rajzokat. Volt, aki apró mézeskalácsszívvel kedveskedett a fehér szakállúnak, de többen kívánságlistát is készítettek, amiket a Télapó Manó segédje gondosan bélyegzett, hogy eljusson a címzetthez. A szaloncukorból természetesen azoknak az apróságoknak is jutott, akik – bár kissé megilletődve – de elmesélték, hogy bizony olykor szeretnek rakoncátlankodni és nem mindig fogadnak szót anyunak.