Évszázadok óta Környén tartják Magyarország első búcsúját, hiszen a község Római Katolikus Vízkereszt Templomát a Három Királyok tiszteletére szentelték fel. Az ország első búcsúját ezúttal az újesztendő második vasárnapján, nyolcadikán tartották, a katolikus templomban hagyományosan Bedy Sándor plébános celebrált misét, annak áldozatát az egyházközség tagjaiért mutatva be.
A Római Katolikus Vízkereszt Templom Környe egyik ékessége. A település mértani közepén, egy fontos közlekedési csomópontban helyezkedik el, tornyát minden irányból messziről látni. 1775-ben Fellner Jakab tervei alapján építettek Környén barokk templomot, mely tűzvész áldozata lett. Helyére Ybl Miklós tervei szerint ma is működő romantikus templom épült 1865-66 között. A templom újjáépítésének és újraszentelésének 150 éves évfordulóját tavaly ünnepelték a faluban.
Az oltárképet, amely a Három Királyokat ábrázolja, Mayerhofer Frigyes bécsi festő festette, bár korábban többen úgy vélték, hogy ismeretlen bécsi festő alkotása, s anekdoták szóltak arról is, hogy Feszty Árpád készítette. Egy, a festő által személyesen aláírt hiteles eredeti számlamásolat azonban igazolja, hogy a bibliai jelenetet megörökítő értékes alkotás Mayerhofer Frigyes keze munkáját dicséri.
A január 6-ai Vízkereszthez, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepéhez kapcsolódó vásáros hagyomány néhány esztendeig megkopott a faluban, első alkalommal tavaly elevenítette fel sikerrel a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe. A szervezők idén is pogácsával, teával, forralt borral kínálták a mise után az óvoda előtti térre érkező vendégeket, miközben a Schwowischi Buam zenekar térzenével szórakoztatott.
A legkisebbeket a mínuszok sem tartották vissza a halacskázásától, hintázástól, s csillogó szemekkel, kipirult arcocskákkal rimánkodtak még egy körért, míg a felnőttek nosztalgiázhattak a régi idők búcsúin. Így tett Tirhold Kármen elnök is, aki ma is élénken emlékszik a sokak számára a Szentestét követő legnagyobb családi eseményre, amikor a szűkebb rokonság mellett bőven érkeztek távolabbról is. Ilyenkor nem maradhatott el a disznóölés sem, az asszonyok tengernyi süteménnyel is készültek, a távoli rokonok pedig jóféle házi hurkával, kolbásszal „felpakolva” indultak haza a búcsú másnapján, vagy még később.
Az vitathatatlan, hogy a környeiek emlékezetében élő valamikori búcsúi szokásokat már nem lehet maradéktalanul visszavarázsolni, s ebben a januári egyáltalán nem szokatlan hideg is szerepet játszik, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe évről-évre meg kívánja szervezni. Az elnök úgy véli, fontos a hagyományok őrzése, hogy a kisebb gyerekek is megízlelhessék, az idősebbek pedig jóérzéssel idézhessék fel a búcsúi hangulatot.
