Legyen csarnok, csak… ne az én házam előtt

Kell a csarnok. Nem kell. Kell, csak nem oda. Két csarnok kell. Lehetne medence is… ha nagyon „sarkosan” summáznánk, így lehetne ízelítőt adni a szerdai közmeghallgatáson elhangzottakról, melyet a tervezett multifunkciós csarnokkal kapcsolatos vélemények ütköztetésére hirdetett meg a képviselő-testület.

A várt jelentős érdeklődés miatt a fórum helyszínéül a Művelődési Ház színházterme szolgált, ám szinte elvesztek benne a megjelentek, akik száma nem érte el a negyvenet. Őket Beke László polgármester köszöntötte, s idézte fel az előzményeket: az önkormányzat 2015 márciusában elfogadott gazdasági programját, amely tartalmazza a multifunkciós csarnok megépítését. A megvalósítás indokai között szerepel, hogy az iskolai tornaterem már nem képes ellátni a környei sportolni vágyók igényeit, a környei kézilabdázók alkalmas helyszín hiányában a hazai meccseiket is idegenben játsszák, a mindennapos testnevelésóra bevezetésével a tantervben kötelezően előírtakat sem lehet megtartani, s olyan rendezvényekre is volt példa, melyeknél kicsinek bizonyult a tornaterem.

A polgármester kiemelte, hogy a célra 2015 óta évi 200 milliót tartalékolt az önkormányzat, tehát idén az elkülönített összeg eléri a 600 milliót, amellyel jövőre megkezdhető a beruházás. A pénzügyi fedezet megteremtése mellett az előkészítő munkához tartozott megfelelő szakemberek bevonásával tanulmány készítése a megvalósítás lehetséges módozatairól. Erre az önkormányzat Páll Ákos és Sárfy Tibor tervezőmérnököket kérte fel, hiszen már olyan referenciával rendelkeznek Környén, mint az óvoda és a művelődési ház tervezése, de az ő személyükhöz köthető a tatai sportcsarnok elkészülte is.

A két szakember tájékoztatójában elhangzott, hogy az új csarnokkal kapcsolatban az önkormányzat a következő igényeket fogalmazta meg: férjen el benne egy szabványos kézilabda pálya, rendelkezzen 300 fős mobil lelátóval, legalább 120 fős öltözővel és szociális részleggel, konferenciateremmel, fittness és konditeremmel, szaunával, biztosított legyen megfelelő számú parkoló, valamint rendezvények (bálok, koncertek, kiállítások) és az iskolai testnevelés órák megtartására is alkalmas legyen. Az igények alapján négy helyszínt vizsgáltak: a régi óvoda területét, a ravatalozó feletti telket, a sporttelepet, valamint az iskola melletti részt, minden helyszínnél górcső alá vetve az előnyöket és hátrányokat. A ravatalozó feletti telek hamar lekerült a listáról, mivel állami tulajdonban van, s az önkormányzat hiába jelezte vételi szándékát, mégsem sikerült megszereznie. A régi óvoda mellett szól a faluközponti elhelyezkedés, viszont még a szomszédos telkek megvásárlásával sem lenne alkalmas a kívánt méretű csarnok megépítésére a terület, gondot jelentene a parkoló kialakítása, és a telek alja mocsaras. Bár a sporttelepnél nagy terület állna rendelkezésre, ott a szakvélemény szerint olyan mértékű talajvíz található, amely nagyjából 30%-al növelné meg az alapozás költségeit, s további hátrány, hogy távol van az iskolától.

A két tervezőmérnök a legtöbb előnyt az iskola melletti telek kapcsán sorakoztatta fel, hiszen – mint elhangzott – az intézmény közelsége miatt magas lehet a csarnok kihasználtsága, a Rózsa utcában további parkolók alakíthatók ki, melyek a temetőt is kiszolgálhatják, a talajmechanikai jellemzők megfelelőek, s a Nemzeti Múzeum által készített feltárási program alapján beépíthető a terület. Az eltelt időszakban megfogalmazódott, s az önkormányzat tudomására jutott lakossági észrevételek kapcsán elhangzott, hogy a napokban végzett számlálás szerint jelentős forgalomnövekedés nem várható, az egyházközség nem támaszt kifogást a beruházás ellen, az épület terepbe süllyeszthető, ha pedig meg kell szüntetni a területen jelenleg lévő játszóteret, akkor azt az önkormányzat pótolja.

A tájékoztatást követően az első, nem Környén élő, de családja révén érintett kérdező a zajhatás vizsgálatáról kért bővebb tájékoztatást, mire válaszul elhangzott, hogy ma már a levegőztetést nem ablaknyitással, hanem gépészeti megoldással biztosítják a csarnokokban, azokra gyakran ablak sem kerül épp a sportrendezvények igényei miatt, az iskola mellé tervezett létesítményt pedig (ha megvalósul) a terepbe süllyesztik, így garantálható, hogy nem lesz zajhatás.

Futóné Bánáti Ildikó a jelenlegi játszótér megszüntetése ellen emelte fel szavát, s az előtte hozzászólóhoz kapcsolódva úgy vélte, hogy a rendezvényekre érkezők, az épület mellett dohányzók is zajonghatnak, amit elfogadhatatlannak tart a temető mellett. A sporttelepen történő megépítés kapcsán megjegyezte, hogy szerinte nem gond a távolság, a diákok lassú futásban is odajuthatnak testnevelés órára. Felmerült még részéről a régi Tüzép, mint a csarnok lehetséges helyszíne, s azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen olyan helyen kellene megépíteni, ahol nem zavarja az ott élők nyugalmát, ám az sem baj, ha nem készül el.

Felvetésére a polgármester leszögezte: azok a képviselők, akik az asztalok mögött ülnek, soha nem hagytak játszóudvar nélkül gyereket. Példaként említette az óvodát, ahol korábban készült el a játszóudvar egy része, mint maga a létesítmény. Válaszul azt is elmondta, hogy az iskola tornatermében jelenleg is rendeznek bálokat, jelenleg is a Régi posta utca felőli oldalon dohányoznak, mégsem volt soha panasz. Megismételte továbbá, hogy a tornateremben tartott bálok alkalmával az ablakokat nyitják ki a szellőztetéshez, tehát a környéken élők most „kapnak ízelítőt” ezekből a rendezvényekből, ami viszont megszűnhet a tervezett csarnok megépítésével. A Tüzép területének felvetése kapcsán elmondta, hogy nem önkormányzati tulajdonú a terület, a vasút közelsége miatt gondot jelentene a kötelező védőtávolság, s végül nem teljesülne az a sarkalatos feltétel, hogy a csarnok az iskola közelében épüljön meg. Ezt az igényt a tervezők is megerősítették, hiszen – mint mondták – nemcsak Környén, bármely településen igaz, hogy a sportcsarnokoknál az iskola közelsége a délelőtti órák kihasználtsága miatt rendkívül előnyös.

Az iskola melletti területet ellenzők részéről páran úgy gondolták, hogy nem okozhat gondot a diákok testnevelés óráinak megtartása akkor sem, ha a csarnok a sporttelepen épül meg. Volt, aki leszögezte: nem a napi 1 óra testnevelés, hanem testmozgás kötelező. Volt, aki úgy vélte, ha az iskola kinőtte a termet, akkor hozzá kell toldani, de az új csarnokot a sporttelepen kell megépíteni. Ugyanez a hozzászóló azt is felvetette, hogy az iskola a napi 1 helyett vonjon össze 2 testnevelés órát, s akkor máris belefér időben az odajutás. A közmeghallgatáson jelenlévő Trézlné Staudinger Csilla, az iskola igazgatóhelyettese tájékoztatásul elmondta, hogy a törvény egyértelműen fogalmaz: nem testmozgást, hanem testnevelést definiál, s napi egy órát, amely nem vonható össze, kizárólag uszodalátogatás esetén.

Van pénze az önkormányzatnak? Van! Akkor meg kell csinálni, mert még életemben szeretném látni, hogy néz ki! – fogta rövidre hozzászólását Erdelics Ernő, majd Lieserné Veres Rozália a pedagógusok jelenlétét, azok véleménynyilvánítását hiányolta. A tiltakozó ívet többen írták alá, mint ahányan itt vannak! Állítólag meg van oldva a testnevelés órás dolog, de a pedagógusok másutt jártatják a szájukat! – hangzott el a hölgytől, aki a Szőlődomb utca lakosaként annak pihenőövezeti nyugalma miatt fejezte ki aggodalmát. Beke László válaszában megismételte: egyáltalán nem megoldott az iskola testnevelés óráinak kérdése: 13 olyan ütközés található az órarendben, amikor egyszerre három, vagy négy osztálynak van/lenne testnevelés órája.

A forgalom várható megnövekedése is többször felmerült a közmeghallgatás során, de a polgármester a félelmeket azzal igyekezett eloszlatni, hogy az edzésekre látogatók, bálok, rendezvények száma jelenleg is adott, s az nem növekszik, az elképzelhető nagykoncertek, céges programok pedig nem lesznek mindennaposak. Nagyobb a gépjárműforgalom, ha Környe köztiszteletben álló, vagy nagy rokonságú lakóját kísérik utolsó útjára, mint ami miatt most kételyeket hallunk, mégsem tette szóvá soha, senki… – fogalmazott.

A mostanit kinőtte a község. Merjünk nagyot álmodni, nézzünk előre! A falu igenis vállalja fel, és építse meg a csarnokot! – következett ismét egy tömör hozzászólás, ezúttal Méri Jánostól, majd Vadász Éva képviselő jelezte, hogy nem ért egyet az iskola melletti területtel. Kell a csarnok, de nem ott! Olyan helyen kell megépíteni, ahol van tér – hangzott el tőle, s úgy vélte, azért is lenne szerencsésebb a sporttelep, mert ott megy majd el a kerékpárút, a csarnok mellett akár kerékpáros rekreációs központot is létre lehetne hozni, de lehetne medence, nyáron strand is. Én komplexebb dologban gondolkodom, még ha drágább is – tette hozzá. Az iskolai testnevelés órák problémáját is megoldhatónak látja egy tatabányai gimnázium példája alapján. A megyeszékhelyi intézményben a diákok heti kötelező testnevelés óraszáma három, s azoknak növekszik meg további 2 délutáni órával, akik igazoltan nem sportolnak valamely egyesületnél.

A felvetésre a polgármester megjegyezte: jól tudja, hogy több egyesület is kiállít kérés alapján ilyen igazolást az ott tanuló diákoknak, s nem szeretné, ha ez Környén is gyakorlattá válna… Egy hozzászóló felvetésére, miszerint miért nem tart a kérdésben helyi népszavazást az önkormányzat, személyes álláspontját így fogalmazta meg: a beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos véleményünket, döntéshozatalunkat mindig is felvállaltuk, választott képviselőkként ez a dolgunk. Nem szeretnénk a „nép mögé bújni”. Ha pedig a döntésünkkel valaki nem ért egyet, számára is biztosított a demokratikus választórendszerben, hogy kifejezze nemtetszését.

Beke László az időnként ugyanoda visszakanyarodó gondolatok kapcsán egy, a Beloiannisz útra tervezett buszmegálló példáját említette: mindenki mondta, hogy legyen… de azt is, hogy ne az én házam előtt… és eddig nem is készülhetett el…

A sok bába között elvész a gyerek. Pedig elsősorban őket kellene nézni! 300 gyerekről van szó, a sportról és utánpótlásról. – fogalmazta meg véleményét Süli Istvánné, a kézilabda szakosztály vezetője, aki korábbi hozzászólásaiban is markánsan kiállt amellett, hogy a csarnoknak az iskolához közel kell megépülnie. Hasonlóan vélekedett Mózer Ferenc és Végh Dezső is, akinek kérdésére elhangzott: ha megszületik a döntés, az elfogadott gazdasági program szerint 2019. második félévére elkészülhet a multifunkciós csarnok.