Lengyel-Annafürdői táborozás

3annafürdőHuszonkét, zömmel alsós környei kisdiák táborozott június végén dr. Szemetiné Horn Bernadett és Királyné Kollerits Valéria pedagógusokkal Lengyel-Annafürdőn. Az ott töltött öt nap élményeiről, s hogy milyen ragyogóan érezték magukat, a naplójuk tanúskodik.

Egy tábor naplója

 Izgalmas várakozás, és hosszú utazás után megérkeztünk Lengyel-Annafürdőre, mely Dombóvártól 30 km-re található. Az erdei iskola egy gyönyörű erdő közepén fekszik. Birtokba vettük szobáinkat. Sajnos egész délután szakadt az eső, de ez sem szegte kedvünket, mert jókat társasoztunk, játszottunk. Este már az idő kegyesebb lett hozzánk, s így meglátogathattuk a kb. 100 méterre lévő vadaspark szarvasait, őzeit, s a varacskos disznókat is. Vacsora után a tanító nénik meséje ringatott álomba minket.

Másnap reggeli után idegenvezetőnktől, Dóritól, megtudhattuk, miért nevezik éppen Annafürdőnek ezt a helyet, s egy nagyobb séta után elmentünk Lengyelbe. Itt Teri néni nagy szeretettel vezetett körbe minket az óvoda-, székely-, és német nemzetiségi múzeumban. Örült a hírnek, hogy nekünk is van német nemzetiségi tájházunk. Ezután az Aponyi kastélyhoz látogattunk el. A gyönyörű parkban egy hatalmas mamutfenyőt kellett megkeresnünk. Könnyen rátaláltunk, s a törzsét hatunknak is nehezen sikerült átölelnünk. Délután az erdei iskola melletti erdei játszótéren vehettük birtokba a játékokat. Volt itt erdei xilofon, erdei telefon, állati távolugrás, „Mi van a talpad alatt?- ösvény. S a ház mellett lévő Anna-forrás friss, édeskés vizéből is ihattunk. Sötétedés után elemlámpákat ragadtunk, s elrabolt társunk keresésére indultunk, akit szerencsére a játszótér mellett sikerült épségben megtalálnunk!

Harmadik nap délelőtt egy hosszú, 8 km-es gyalogtúra várt ránk a gyönyörű erdőn keresztül. Utunk célja a Szentkúti kunyhó- Ökoház volt. Büszkék lehettünk magunkra, hogy a nagy fiúk a térkép és a turista jelzések alapján vezették kis csapatunkat, s a hosszú úton egyszer sem tévedtünk el. A legapróbb talpú elsőseink is hősiesen végiggyalogolták a távot. Ott már szeretettel vártak, és fogadtak minket. Egy erdész segítségével megtudhattuk, hogy is működik egy igazi ÖKOHÁZ. Marika nénivel csikótűzhelyen süthettük az általunk elkészített perecet, s azt is megtanulhattuk, sőt ki is próbálhattuk, hogy kell vályogot vetni. Ez a nap nagyon izgalmas volt, mindnyájunknak nagyon tetszett, s a végén még a pereceket is megehettük!!Este levezetésként DISCO-val zártuk a napot.

Negyedik nap helyközi buszra szálltunk, mely a kacskaringós Tolnai dombok között Bonyhádra repített minket. Itt sétáltunk egy nagyot, s láttuk azt a házat, melyben Perczel Mór lakott, s ott volt nevelője, tanítója Vörösmarty Mihály. Majd birtokunkba vehettük a sétáló utcát, ahol a pénztárcáinkon is sikerült könnyítenünk! Vacsora után egy izgalmas tombolahúzás következett, melyben minden szelvény nyerőnek bizonyult! Este 10 óra után éjszakai túrán, vadlesen vehettünk részt. A teljesen sötét erdőben, lámpák nélkül kellett követnünk vezetőinket, s így figyelhettük meg az erdő éjszakai neszeit, a vadaspark állatait. Ez volt ám az igazi bátorság próba! Egy tisztásra érve kincset is kellett keresnünk, melyet végül csapatunk legkisebb tagja talált meg. A ládába beleírtuk mi is a nevünket. Éjfélre értünk vissza a szállásra, s ezen az estén mese nélkül is gyorsan álomba szenderültünk.

Az utolsó napon reggeli után csomagolni kezdtünk, s 10 órára megjöttek értünk a kisbuszok. Szomorúan hagytuk itt ezt a szép helyet, mert nagyon jól éreztük itt magunkat! Reméljük, hogy jövőre is jövünk!

Írták: a tábor lakói

10annafürdő 4annafürdő 5annafürdő 6annafürdő 7annafürdő 8annafürdő 9annafürdő