Mi változik 2012-ben?

Emelkedett az áfa mértéke, megszűnt a négy napos autópálya matrica, nőnek az útdíjak, hatályba lépett az új alaptörvény, állami fenntartásúak lesznek az iskolák, nőtt a minimálbér, lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás – számos változás köszöntött ránk újév első napján. Nem kisebb dolog, mint hazánk elnevezése is megváltozott január elsejétől: a Magyar Köztársaság helyett így a jövőben a Magyarország tábla fogadja majd a külföldieket. A jelképes mellett sok, a pénztárcánkat érintő változással is meg kell barátkoznunk. Összeállításunk ezekből szemezget.

Emelkedett az áfa, megszűnt a négynapos matrica

A legtöbb fogyasztási cikket terhelő általános forgalmi adó 25-ről 27 százalékra emelkedett.

Az áfaemelés szinte biztosan az árak emelkedéséhez vezet, a kérdés csak az, hogy a kereskedők teljes egészében áthárítják-e a növekedést a fogyasztókra? Az emelést tankoláskor is megérezzük majd. Elsejétől a 95-ös benzin 6, a gázolaj pedig 7 forinttal lett drágább literenként. A benzin átlagára így 406-408 forintra, a gázolajé pedig mintegy 427 forintra nőtt. Az emberek drágábban ülhetnek majd buszra, hiszen mintegy 5 százalékkel nőnek a tömegközlekedés árai. Ezzel még nincs vége a közlekedést érintő változásoknak, megszűnt a négynapos, az 1650 forintos autópálya-matrica. A D1 kategóriában az úthasználati jogosultság havi 4.780, az évi 42.980 forint. A hetijegy a nevével ellentétben valójában 10 napos lesz, ára pedig 2.975 forint. A minisztérium díjrendelete alapján az útdíjak négy díjkategóriában átlagosan 7,5 százalékkal emelkednek. A motorkerékpár után fizetendő heti úthasználati jogosultság 1.470 forintért szerezhető be. Januártól a díjköteles utak jogosulatlan használata esetén fizetendő pótdíjak mértéke és a fizetési határidő is módosul. Ez utóbbi az eddigi 15 napról 30 napra emelkedik. A személyautóknál a pótdíj 30 napon belül fizetve 14.875, míg azon túl 59.500 forint. A 2011-ben vásárolt éves e-matricák érvényességi ideje 2012. január 31-ig tart.

Állami fenntartásúak lesznek az iskolák

Az Országgyűlés még decemberben fogadta el az új köznevelési törvényt, melynek passzusai folyamatosan, változó időpontokban lépnek hatályba. Az biztos, hogy a törvény értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza, 2014-től hároméves kortól lesz kötelező az óvodába lépés. A törvény azt rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt vennie.

A jegyző, egyházi és magánintézményben a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

Tizenhat év a tankötelezettség korhatára

A tankötelezettség korhatárát 18 évről 16-ra szállítják le. A jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is, amely választható oktatási forma lesz. Ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében szervezik meg, ebből legfeljebb heti két óra meghatározott feltételek mellett kiváltható. A tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan – szakképző iskolában legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az érdemjegyek és osztályzatok nem változnak a tanulók tudásának értékelésénél.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlendő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

2013-ban jön a pedagógusi életpályamodell

Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógusi életpályamodell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény. Az intézményekben a pedagógus-munkakörökben dolgozók a heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaidejük beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni.

A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el.

Drágul a cigaretta, szinte mindenhol tilos a dohányzás

Jelentősen megdobhatják a cigaretta árát a 2012-re tervezett jövedékiadó-emelések, amelynek köszönhetően dobozonként több mint 100 forintot ugorhat a cigaretta ára.

Dohányozni sem szabad már bárhol. Január elsejétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben – így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

Emelkedik az áram és a földgáz ára

A villamos energia egyetemes szolgáltatásban alkalmazott nettó végfelhasználói árak szolgáltatónként különböző (-1 és +2,7 százalék közötti) mértékben változnak, országos átlagban 1,2 százalékkal növekednek. Az ÁFA-kulcs változás hatását is figyelembe véve a bruttó végfelhasználói villamos energia árak 0,6-4,2 százalék közötti mértékben – országos átlagban 2,7 százalékkal – emelkednek. A földgáz esetében az egyes díjak – az indokolt költségek változásával összhangban – 2,6 százalékos mértékben növekednek, ami az ÁFA-kulcs módosítás hatását is figyelembe véve mintegy 4,2 százalékos áremelkedést jelent.

Megszűnt a rokkantnyugdíj

Januártól megszűnt a rokkantnyugdíj, helyébe a rehabilitációs és a rokkantellátás lépett, utóbbi havi 28 és 47 ezer forintot jelent, de a rokkantsági ellátásért is legfeljebb 140 ezer forintot kaphat a jogosult.

Magasabb lett a minimálbér, amely január 1-jétől 93 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 108 ezer forintra emelkedett, megszűnt azonban az adójóváírás intézménye.

Szankcionálják a bérkompenzáció elmulasztását

Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is.

A munkaügyi hatóság – amennyiben jogsértést tár fel – határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzációt. A munkaadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

Határ a banki kamatoknak

A kormány határt szab az egekbe szökő banki kamatoknak is, hiszen január elsejétől a hiteldíj legfeljebb 24 százalékponttal lehet magasabb a mindenkori jegybanki alapkamatánál. A kormány és a Bankszövetség megállapodásának köszönhetően idén már a devizahitelesek terhei is csökkenhetnek, hiszen öt éven keresztül 180 forinton törleszthetik hiteleiket.

Nem lehet kikapcsolni egyes közintézményeket az energiaellátásból

Nem lehet kikapcsolni az energiaszolgáltatásból egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeket a fűtési szezon ideje alatt a január elsején hatályba lépett törvénymódosítás szerint.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem esetén se lehessen kikapcsolni őket az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból.

Egységes a katasztrófavédelem rendszere

Egységes rendszerben működik a magyarországi katasztrófavédelem, a változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az eddigi rendszer megváltoztatását egyebek mellett több, az elmúlt években történt tragédia bekövetkezésével indokolták, megemlítve a West Balkán szórakozóhelyen történt esetet, a borsodi árvizet és a vörösiszap-katasztrófát.

A védelemigazgatásban változást hoz, hogy veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője.

A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük van: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes. Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén. Az önkormányzatoknak december végéig kellett elkészíteniük a települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja.

Adó-rend 2012.

2012. január 1-től az eva kulcsa 30-ról 37 százalékra emelkedett, de az adónem választhatóságának összeghatára is változott: a korábbi 25 millióról 30 millió forintra nőtt. A 202 ezer forintos havi bruttó jövedelem alatt megszűnik a szuperbruttó, és 2012-ben már nem lesz adójóváírás sem.

A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej.

A baleseti adót a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A parlamenti tárgyalás során a 30 százalékos kulcs mellé bekerült egy napi 83 forintos maximális adó, amely a nagyobb teljesítményű, és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak kedvez.

Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg. A cégbejegyzést követően 5 napon belül be kell jelentkeznie a társaságnak a területileg illetékes gazdasági kamaránál. A kamarai hozzájárulás évi 5 ezer forint lesz.

A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság – legfeljebb egy évre – fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és fizetést írhat elő számára a hatóság.

A bizonytalan adójogi helyzet – mint új szabály-csoport – lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor – ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít – nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek. A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható.

Átalakult a gépjárműadó, korábban a 1600 köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint volt az adó. Az új rendszer – négy lépcsőben – kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy 1600 köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója 22 ezer forint, 6-os és 10-es besorolás között 11 ezer forint.

A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik. Az autók átírási illetékének drágulását példázza, hogy egy 1600 köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt 5 éves kocsi átírása a tavalyi 28 800 forintról 44 ezer forintra emelkedett. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra.

A jövedéki adótörvényben a bioetenol adója – ezer literre vetítve – 40 ezer forintról 70 ezerre emelkedett.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban, kivéve, ha külföldi vagy belföldi flottaüzemeltető a tulajdonosa, és az a regisztrációs adót a jármű után megfizette. A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az Európai Gazdasági Térségben kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbe adásából kell származnia.

Aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, az külföldi rendszámú járművet az eddigi 30 nap helyett legfeljebb csak egy napig használhat az országban, de a külföldi üzembentartónak ehhez is írásban hozzá kell járulnia. A kgfb törvény módosítása nyomán az állami gépjárművek mentesíthetők a kötelező felelősségbiztosítás megkötése alól.

 

Munkaszüneti napok 2012-ben:


2012. január 1., újév – vasárnap

2012. március 15. – csütörtök (március 24. szombat munkanap, március 16-át, pénteket akkor kell ledolgozni)

2012. április 9. – Húsvét hétfő

2012. május 1. – kedd (április 21. szombat munkanap, április 30-át, hétfőt akkor kell ledolgozni)

2012. május 28. – Pünkösd hétfő

2012. augusztus 20. – hétfő

2012. október 23. – kedd (október 27. szombat munkanap, október 22-ét, hétfőt akkor kell ledolgozni)

2012. november 1. – Mindenszentek, csütörtök (november 10. szombat munkanap, november 2-át, pénteket akkor kell ledolgozni)

2012. december 25. – kedd (december 15. szombat munkanap, december 24-ét, hétfőt akkor kell ledolgozni)

2012. december 26. – szerda