Miért szép?

2miértszépA vers a végső alakját mindig az olvasó lelkében éri el… – talán Weöres Sándor sorai adhatják meg a választ arra a kérdésre, hogy „miért szép?” Ezzel a mottóval hívta ugyanis a fiatalokat, felnőtteket pénteken Költészet Napi beszélgetésre, verselésre Hajmáné Kalocsai Éva könyvtáros.

A Költészet Napját pontosan 50 esztendeje, 1964 óta ünnepeljük József Attila születésnapján, április 11-én – hangzott el a bevezetőben, majd a könyvtáros a művein keresztül idézte fel a költő sorsának alakulását.

Reménységnek és tulipánnak kicsikis deszka-alkotmányba 1905-ben ígyen iktattak be az alkotmányba. A kártyás munkásnak fiúként, s a szép, ifjú mosóasszonynak, ligetnek, sárnak, vágynak, célnak, fejkendőbe kötözött gondnak – így írt születéséről. Nemzetiségéről a „Dunánál” című versében olvashatunk: anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az… A „Levegőt” c. verse az akkori (1935.) társadalmi feszültségeket tükrözi: és az országban a törékeny falvak – anyám ott született – az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek… Óh, én nem így képzeltem el a rendet. Lelkem nem ily honos. Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos.

Ars poeticáját pedig a „Születésnapomra” című művében fogalmazta meg 32 esztendősen, halálának évében: én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní-tani!

1miértszépA Költészet Napja alkalmából tartott program igen családiasra sikeredett. A résztvevők számát tekintve ez nem túl örömteli, ám a jelző a délután hangulatát is érzékelteti: akik ott voltak, lelkükből fakadó érzéssel osztották meg a többiekkel kedves verseiket, cseréltek gondolatokat arról, hogy melyik író, s melyik mű miért lopta be magát a szívükbe. Ha kis számban is, de igazolták József Attila gondolatait: nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye.