Mulatós vizsga

A legkisebb táncosok „próbatételéhez” érkezett el a félévi vizsgák sora a környei általános iskolában pénteken és szombaton, de az apróságok mozdulataiban nyomokban sem lehetett felfedezni drukkot, vagy izgalmat. Ők „csak” táncoltak önfeledten, élvezettel, a maguk és a szülők, vendégek örömére.

Az 1-2. évfolyamos gyerekek pénteken rendkívül fegyelmezetten, s igen magas szinten teljesítettek. A diákok majdani tánctudását egy, a László Márta által kikísérletezett módszerrel alapozzák meg, s míg akadt szülő, aki számára egy-egy feladat megértése kisebb problémát jelentett, addig a gyerekek hihetetlen természetességgel oldották meg őket, s bemutatójuk végén egy moldvai dalcsokorral is megörvendeztették a jelenlévőket.

A vizsga kapcsán a néptánc-pedagógus a fejlesztés komplexitására hívta fel a figyelmet, amely közvetve nagymértékben segíti a gyermekek tanulását is. A néptánchoz is szükség van ugyanis kreativitásra, koordináló képességre, térérzékre, s a zenei sorokra illesztendő mozgáskombinációk közben bizony nemcsak a tempóérzékre, de a matematikára is.

A közel száz táncos vizsgáit szombaton a már hagyományos Családi Nap zárta, sorban immáron a nyolcadik, s a vendégek természetesen ezúttal sem érkeztek üres kézzel, hiszen a belépődíj – mint mindig – sütemény és üdítő volt, amit közösen fogyasztottak el a gyerkőcök.

Az apróságokat bütykölde is várta, ahol kedvükre bőrözhettek, mandalát színezhettek, terményképet és gyöngyfát készíthettek, s még az apukák sem restellték kézbe venni a kalapácsot, vagy ollót.

A Családi Napon a kézműveskedés után a legkisebbek, az óvodások is színre léptek, ők az első és második osztályosokkal közösen mutatták meg, milyen népi játékokat, táncokat tanultak meg az eltelt időszakban. Természetesen a nagyobbak is ízelítőt adtak tánctudásukból, a népes vendégsereg így láthatott kanásztáncot, „sudridom”-ot, amikor a fiúk kendővel a kezükben ügyeskedtek a gyorsuló zenére, majd a felsős csoport tagjai bodrogközi táncot tanítottak a kisebbeknek.

A gyerekek bemutatója és a Kincső zenekar muzsikája olyan vérpezsdítőnek bizonyult, hogy egy idő után nemcsak a nagyobb, s egykori szivárványos táncosok, de az anyukák, apukák is együtt ropták a moldvai dallamokra, miközben a régi bálok hangulatát idézve az idősebbek, a nagyszülők körben ülve nézelődtek, s hallgatták a muzsikát. A nap végén tehát elégedetten summázhatott László Márta, aki a hét tapasztalatai, s a csoportok teljesítménye alapján úgy véli, hogy az önkormányzat és a szülők támogatása mellett nemcsak szép hagyománya, de jövője is van a néptáncnak Környén.