Nem írnak több levelet – a sajtónyilvánosságban bíznak a polgármesterek

Aktuális, valamint az önkormányzatokat közép- és hosszútávon érintő kérdésekről is tárgyaltak a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület márciusi fórumán. A Komárom-Esztergom megye 35, független polgármester vezette települését tömörítő szervezet tagjai akkor az ASP rendszer hiányosságai kapcsán is megfogalmazták észrevételeiket, és tiltakoztak a víziközmű vagyon térítésmentes állami tulajdonba adása ellen. Észrevételeiket márciusban sokadik alkalommal juttatták el a megye országgyűlési képviselőihez, szaktárcák vezetőihez, ám válasz, reagálás – Bencsik János kivételével – egyetlenegytől sem érkezett június végéig – a többi között ez is elhangzott a június 30-ai találkozón.  

A jogszabályi kötelezettségeiknek eleget téve a települések polgármesteri hivatalaiban 2016-tól fokozatosan vezetik be az elektronikus adminisztrációs, ún. ASP rendszer használatát, amely kapcsán már márciusban kedvezőtlen tapasztalatokról számoltak be a polgármesterek, jegyzők. A rendszer összességében nagyon lassú, az eddig használt programokhoz képest a könyvelésre fordított idő a kétszeresére nőtt az önkormányzatoknál, ráadásul hozzáértő segítségre nem számíthatnak, mivel az Államkincstár nagyon sok esetben elérhetetlen, az ASP alkalmazásközpont felé megfogalmazott kérdéseik gyakran megválaszolatlanok maradnak, vagy azok nem orvosolják a problémát. A rendszerrel kapcsolatos negatív tapasztalatokat az egyesület és több polgármester már 2016 decemberétől önállóan jelezte az országgyűlési képviselők felé, kérve, hogy a bevezetési időszakban az esetleges határidőcsúszások miatt ne szankcionálják az önkormányzatokat. A felvetésükre a márciusi fórum napjáig nem érkezett egyetlen címzettől sem érdemi válasz, a június 30-ai találkozón pedig a polgármesterek már többszázezres nagyságrendű büntetésekről számoltak be. Egy települést egyetlen nap késedelmes adatszolgáltatás miatt 50 ezer forintra bírságolt a Magyar Államkincstár megyei igazgatósága, a falu vezetője írásos reagálásában így fogalmazott: „Az, hogy az ún. kis önkormányzatokat kötelezik egy ismeretlen, gyerekcipőben járó program alkalmazására úgy, hogy ehhez érdemi segítséget nem nyújtanak, és elvárják a hibátlan működtetést, és a legkisebb hibát azonnal szankcionálják, végtelenül elkeserítő!”

Az egyik településvezető a véleményük szerint etikátlanul kirótt szankciók anyagi terhe mellett azt is felvetette: úgy érzi, a büntetések, és azok adminisztrálása azt a lehetőséget is magában hordozza, hogy később alátámasztható legyen a kistelepülési önkormányzatok törvényes működésének, létjogosultságának megkérdőjelezése. 

A hatályos jogszabályok szerint július 1-jétől térítésmentesen államosítják az olyan közműszakaszokat, amelyek közvetlenül csatlakoznak állami tulajdonú víziközmű rendszerhez. Az államosítás azokat a kommunális csatornahálózatokat is érinti, melyek a legtöbb településen önkormányzati forrásból, lakossági hozzájárulással épültek ki. Ez szinte kizárólag a kistelepülésekre jellemző, hiszen a 90-es évekre a városokban állami forrásból kiépült a hálózat, a falvakban, községekben azonban az önkormányzati forrás mellett állampolgári kiegészítésre volt szükség. Ennek mértéke a 90-es évek elején háztartásonként több tízezer forint volt, van olyan megyebeli község, ahol 11 évvel ezelőtt családonként 400 ezer forinttal járultak hozzá a hálózat megépítéséhez, amely összességében 420 millió forintba került. Az egyesület tagsága márciusban emiatt is határozott tiltakozását fejezte ki, s szerepeltette az országgyűlési képviselőkhöz eljuttatott levelében, hogy kérik: a vagyonátruházás NE TÉRÍTÉSMENTESEN történjen.

A megkeresésre egyedül Bencsik János (Fidesz-KDNP) reagált, ő viszont arról tájékoztatta Beke László egyesületi elnököt, hogy májusban több képviselő-társával felvetette a kérdést a kormánypárti frakciók kabinetülésén, de indítványuk nem kapott többségi támogatást.

A 30-ai fórumon Beke László egyesületi elnök épp ezért is fogalmazott úgy, hogy nem látják értelmét az országgyűlési képviselők több megkeresésének. Az elnök az eltelt időszak történései közül azt is kiemelte: 11 megyebeli falu képviselő-testülete fogadta el a kérdés kapcsán azt a határozatot, melyben kimondják, hogy véleményük szerint a vonatkozó jogszabály sérti az önkormányzati autonómiát, tehát az Alaptörvénybe ütközik, ám az Alkotmánybírósághoz fordulni csak az elfogadását követően lett volna lehetőség, ugyanakkor az államosítás ténye „megbújt a sorok között”, ezért nem emelték fel már akkor a szavukat ellene. Az is elhangzott, hogy bár nem látták el kézjegyükkel a június 30-áig kötelezően aláírandó szerződést, az állami tulajdonba vétel – az általános iskolákhoz hasonlóan – a törvény erejénél fogva 2017. július 1-jétől megtörténik.

Az egyesületi ülésen a településvezetők így summáztak: véleményük szerint már csak a sajtónyilvánosságban bízhatnak, hiszen szeretnék, ha az általuk vezetett községek lakói tudnák: az ASP kapcsán mindent megtesznek a törvényes működés érdekében, a szankciók nem a hivatalok munkatársainak, hanem a rendszer hibáinak róhatók fel. Az is hangsúlyozták, hogy lehetőségeikhez mérten igyekeznek megvédeni az önkormányzati vagyont, a falubeliek hozzájárulásával kiépült rendszerek térítésmentes átadása ellen akkor is felemelik szavukat, ha – mint az általános iskolák államosítása is példázza – az nem ér el a főbb döntéshozókig és nem élvezi a kormánypárti többség támogatását.