Nem lehet cél a vidék ellehetetlenítése!

Az önkormányzati rendszer folyamatban lévő átalakítása valamennyi települést, a települések valamennyi lakóját érinti, s a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület tagjai úgy vélik, hogy a tervezett önkormányzati reform csaknem teljesen ellehetetlenítené a falvakat. A Komárom-Esztergom megye 28 településvezetőjét tömörítő szervezet közös, markáns véleményt fogalmazott meg az önkormányzati törvény tervezete kapcsán, a szervezet állásfoglalásával való egyetértését ez idáig további 21 megyebeli kistelepülés polgármestere jelezte.

Mindannyian tudjuk, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása során kompromisszumokat kell kötni, bízunk azonban abban, hogy ezekben a kompromisszumokban a kistelepülések esélyegyenlősége is érvényesül, hiszen Magyarországnak ugyanúgy része az 500 fős település, mint a kétmilliós Budapest. S bűn lenne figyelmen kívül hagyni, hogy a 2000 lakos alatti falvak népessége éppen egy Budapestnyi lakosságszámot ad ki – áll abban az állásfoglalásban, melyet a Komárom-Esztergom megye 66 kistelepülésének vezetői közül 28-at tömörítő, a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület valamennyi tagja jegyez, s eddig további 21 község polgármestere jelezte, hogy egyetért az abban foglaltakkal.

A véleményalkotás kapcsán Maszlavér István, az egyesület elnöke szerdán, a Környén tartott sajtótájékoztatón elmondta: a polgármesterek visszautasítják azon indoklást, miszerint a tervezett reform bizonyos elemeit alapvetően a települések eladósodottsága, az önkormányzati iskolák működtetéséhez kapcsolódó súlyos fizetési nehézségeik teszik szükségessé. Mint kiemelte, az egyesületet alkotó polgármesterek által képviselt települések összességében majdnem 8 milliárd forintból gazdálkodnak, s az önkormányzatok hitelállománya átlagban nem éri el a költségvetési főösszeg 5 százalékát. Mindössze 5 község vett fel hitelt kereskedelmi bankoktól az elmúlt években, de a hitelösszeget egyetlen esetben sem működésre, hanem kivétel nélkül fejlesztésre fordították. Az elnök szerint ezek a számok is bizonyítják, hogy a kistelepülések önkormányzatai jó gazda módjára, felelősen gazdálkodva irányítják községüket.

A szervezet tagjai egyetértenek a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzésével, mely szerint erkölcsi megújulásra, és a közösségek államának visszaállítására van szükség, mivel a vidék igenis élni akar. Úgy vélik azonban, hogy a reform ezzel szemben a vidék elnéptelenítéséhez vezethet, hiszen a kistelepülések népességmegtartó ereje döntően függ attól, hogy az önkormányzat a gyermekek számára tudja-e helyben biztosítani az alapfokú oktatást és nevelést, s hogy az állampolgár el tudja-e intézni az ügyeit helyben, vagy a távoli járásközpontba kell-e utaznia.

Az állásfoglalás üdvözli az intézményrendszerek központi felügyeletét, elfogadja az iskolák igazgatói kinevezéseihez kapcsolódó egyetértési jogot a megyei kormánymegbízott részéről, határozottan visszautasítja azonban azt az elképzelést, hogy a kistelepülések lelkét jelentő iskolát elvegyék az önkormányzati fenntartóktól. Az elnök szerint a települések ragaszkodását az intézményekhez tökéletesen érzékelteti a hosszú évek óta működő gyakorlat: annak ellenére gondoskodnak fenntartásukról, hogy a legtöbb esetben az állami normatíva a szükséges forrás felét sem biztosítja. Sőt, a kistelepülések lakossága az elmúlt húsz évben komoly áldozatokat hozott azért, hogy az önkormányzatok által fenntartott általános iskolák a lehető legjobb technikai felszereltséggel, felújított épületekben működhessenek, mely törekvés nem érhető tetten valamennyi, a városokban működő iskolák esetében.

A közigazgatás tervezett átalakítása kapcsán azt is leszögezik: a kistelepülések önkormányzatait nem ellehetetleníteni, hanem megerősíteni kell, párosítva a működéshez szükséges hatáskörrel, pénzügyi feltételekkel.

Az egyesület az eltelt időszakban a tervezett reform jelenleg ismert elemei kapcsán azt is felmérte, miként érintené az iskolák államosítása, s vele párhuzamosan a különböző források, helyi adóbevételek egy részének elvonása a községek költségvetését. 22 településről szolgáltattak önkéntesen adatot, s kiderült, hogy összességében majdnem 710 millió, azaz, településenként átlagosan több mint 32 millió forinttal apadna a községek büdzséje. Akad település, ahol a 61 millió forintot is meghaladja a csökkenés, hat esetében 48 és 56 millió között alakul, hétnél 20 és 40 millió közötti, s a legkisebb mértékű is 3 millió.

A „Polgármesterek a Falukért” Egyesület a következő összefoglaló javaslatait fogalmazta meg az önkormányzati reform keretében megjelent, a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz:

• Az alapfokú oktatás (1 – 8 évfolyam) a jövőben is maradjon önkormányzati feladat. A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat ismeretében állítható, hogy az állam befolyásának növelése a köznevelés területén biztosítható az iskolák államosítása nélkül is.

• Önálló önkormányzati hivatalt tarthasson fenn függetlenül lakossága számától az a község, amelyik esetében azt a lakossági igények indokolják, továbbá gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon az önkormányzat képes a hivatal működési feltételeit biztosítani. Közös önkormányzati hivatal létrehozására önkéntes társulás keretében kerülhessen sor.

• A tervezett új feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés valóban az ellátott feladatoknak megfelelő finanszírozást biztosítson.

• Csak azok az államigazgatási feladatok kerüljenek a járásokhoz, amelyek megoldása, kezelése, (pl.: gyámügyek, szabálysértések) a helyben élőknek nem jelentenek mindennapi problémát.

• A településeket érintő fejlesztésekkel kapcsolatos döntéshozatal, s a megvalósításhoz szükséges források maradjanak az önkormányzatoknál.

Maszlavér István az egyesület véleményalkotása kapcsán így fogalmazott: tisztában vagyunk országunk nehéz gazdasági helyzetével, ezért is összegeztük javaslatainkat. Mert mi továbbra is hisszük: Magyarország akkor lesz erős, ha települései sikeresek. Ehhez viszont az kell, hogy a sikeres, az állampolgárokért, a közösség gyarapodásáért tenni akaró és tudó önkormányzatoknak ne szegjék szárnyát!