23. Nemzetiségi és Sörfesztivál Környén

1szombat.du23 esztendeje teremtette meg a környei önkormányzat a Nemzetiségi és Sörfesztivál hagyományát, amely idén július 11-e és 13-a között várta a vendégeket hagyományőrző, kulturális és szórakoztató programok sokaságával. A háromnapos rendezvényt a vasárnap este kivételével igazi fesztiváli napsütés kísérte, így a kedvező időjárásnak és a színes programoknak köszönhetően számosan látogattak el a községbe, ahol a sztárvendégek mellett természetesen a falu szűkebb és tágabb környezetének hagyományőrző, kulturális csoportjai is ízelítőt adtak a múlt örökségéből.

23. alkalommal rendezték meg a hétvégén Környén a Nemzetiségi és Sörfesztivált, amely a három nap során – a sztárfellépők mellett – a község szűkebb, valamint tágabb környezetében, a határainkon túl működő hagyományőrző és kulturális csoportok számára is lehetőséget biztosított, hogy megmutassák, milyen munkát végeznek, milyen küldetést teljesítenek.

90szombat.duA rendezvény ezúttal is minden, a faluba látogató számára maradandó élményt nyújtott, hiszen a különböző helyszínek díjtalan kínálatában szerepelt rúdtánc, karaoke, sörivó és sörhas szépség verseny, koncertek sztárfellépőkkel, diszkó és tűzijátékkal színesített utcabál, horgászverseny, gulyásparti, kenuzás a tavon, lufi hajtogató bohóclány, egészségügyi felmérések és tanácsadás, arcfestés, Zen Bu Kan Kempo bemutató, s hagyományteremtő szándékkal kézműves utca is várta a vendégeket. Az Auerhammer János Ifjúsági Labdarúgó Kupáért már 26. alkalommal rúgták a bőrt a fiatalok, ezúttal a Tardoskedd, Vértessomló, Kecskéd és a házigazdák reménységei. A kupát a négy gárda közül idén Környe testvértelepülése, TardoskeddTardoskedd hódította el a körmérkőzések után. Második helyen végzett a Vértessomló, harmadikon a Környe és negyediken a Kecskéd. A legjobb kapusnak járó elismerést a kupagyőztes együttes hálóőre, Dojcsan Dániel szerezte meg, a gólkirályi címet pedig a szintén tardoskeddi Máté Péter.

A fesztivált – hagyományosan és stílszerűen – egy-egy korsó sörrel koccintva nyitották meg szombat délután a község, a testvértelepülések, intézmények vezetői, majd Riesing István a Magyarországi németek faragott címerével ajándékozta meg a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környét.

14szombat.du„Bármerre is visz a sorsod, visszavár a kis falud.” – ez a felirat olvasható azon a fából faragott emléktárgyon, melyet Buják Vince, a népművészeti hagyományok ápolásáért Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett, tardoskeddi kosárkötő és fafaragó készített, s nyújtott át Beke László polgármesternek. Az örök emlék átadása előtt az 1947-es csehországi deportálások idején Tachovban született kézműves így fogalmazott: a fafaragó legnagyobb öröme, ha kemény fába faraghatja azoknak az embereknek a szívét és a lelkét, akik megőrizték falvaink, városaink, nemzeteink néphagyományának, kultúrájának múltját.

A három nap alatt négy helyszínen összességében közel félszáz program, produkció várta a fesztivál vendégeit, akik az idén is díjtalanul szállító Dotto kisvonaton utazva a község legfontosabb intézményeivel, látnivalóival és múltjával is megismerkedhettek.

10vasárnap.deA Nemzetiségi és Sörfesztivál része a hagyományos múltidéző német nyelvű szentmise, melyet vasárnap délelőtt Hajdu Ferenc provikárius, kanonok atya mutatott be, s ajánlott fel a történelem viharai során kitelepített német ajkú elhunyt és élő magyarokért, s mindazokért, akiket a sors messzire sodort szülőföldjétől.

A szentmisére a környező településekről érkező hagyományőrző csoportok tagjai és a vendégek vasárnap első alkalommal vehették kézbe azt az imafüzetet, melyet a 23. Nemzetiségi és Sörfesztiválra készíttetett el Környe önkormányzata.

Imádkozni igazán mélyen az anyanyelvén tud az ember. Ezért is nagy öröm ennek az imafüzetnek a megjelenése. Nagy öröm a környei sváb közösségnek, és Magyarország más németajkú közösségeinek számára is. 5vasárnap.deA magyarországi német nemzetiségű honfitársaink rengeteg szenvedésen, kitelepítésen, üldöztetésen mentek át a II. Világháború után. Ez az imafüzet egy apró gesztus, amely sebeket gyógyít, egy testvéribb és igazabb jövőt épít… Kívánom, hogy minden olyan településen, ahol még él a német szó a családokban, hasonló nyitottsággal és szeretettel adjanak helyet a templomban is a német imádságoknak. – hangzott el a Popovics Milán szerkesztette kiadvány Székely János püspök által jegyzett előszava Bedy Sándor plébános tolmácsolásában az imafüzet megszentelése előtt.

A szentmisét koszorúzás és megemlékezés követte a templom melletti Kitelepítési Emlékoszlopoknál, hiszen 1947-ben 101 környei sváb család élte át azt a tragédiát, melyet Európa szerte a nemzeti kisebbséghez tartozók milliói. A Németországba szállítottak helyébe felvidékről, Csallóközből telepítettek át magyar ajkú családokat Környére.

19vasárnap.deSajnos évről évre egyre kevesebben lehetnek itt velünk azok, akik átélték a háborút követő, községünk történelmét és a családok sorsát legmélyebben, legfájdalmasabban érintő kitelepítést. Hiszen aki a 67 évvel ezelőtti tragikus eseménykor 20 éves fiatalember volt, ma 87 esztendős, s többen közülük sajnos már eltávoztak az élők sorából – fogalmazott a kitelepítés során szétszakított családok tiszteletére állított csonka emlékoszlopoknál Beke László. Az idő múlására figyelmeztetve hozzátette: ez az esemény lassan történelmi távlatba kerül a mától, ezért is fontos feladatunk, hogy véletlenül se merülhessen feledésbe, hiszen olyan borzalmakat éltek át emberek, amilyeneket ma már elképzelhetetlennek tartunk.

A megemlékezés zárásaként a jelenlévők a kegyelet virágainak elhelyezésével, főhajtással emlékeztek mindazokra, akik számára a kitelepítés nem csupán történelmünk egy részét jelentette, hanem elszenvedői voltak a borzalmaknak.