Őszi-téli közlekedés

Ősszel a közlekedési balesetek jellemző oka, hogy a gépjárművezetők nem az időjárási-, látási- és útviszonyoknak megfelelően vezetik járműveiket. Ebben az évszakban a legtöbb problémát a csúszós út és a romló látási viszonyok okozzák, ezért a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság kéri a járműtulajdonosokat, hogy az Országos Balesetmegelőzési Bizottság felhívása alapján megfelelően felkészítsék fel járműveiket – és természetesen saját magukat – ezekre a körülményekre.

1. A járművek őszi – téli felkészítése időszerű. A gépjárműveket ajánlatos már október hónapban alaposan átnézni, megvizsgálva minden biztonsági berendezést és tartozékot. Elengedhetetlen az akkumulátor, a gumiabroncsok, a világítás és a fékrendszer ellenőrzése. Az őszi – téli közlekedés kapcsán ezek mellett a gépkocsival történő közlekedés fontos kelléke lehet a jól működő ablaktörlő, a jégkaparó, a jégoldó spray, a megfelelő ablakmosó folyadék vagy a páramentesítő.

2. Gyakori a szélvédő és az ablakok bepárásodása. Ezt ablaknyitással, megfelelő fűtéssel és száraz törlőruhák használatával együtt megszüntethetjük.

3. A köd, a szitáló eső, a nyálkás utak mindennapossá válnak. Szinte egész nap, de főleg éjszaka és a nappali órákban jellemző a fagypont körüli hőmérséklet. A száraz és vizes utak hirtelen válthatják egymást, mely különös óvatosságot és figyelmet kíván.

4. Nagyobb követési távolságot tartva lassabban kell vezetni, így kisebb a balesetek bekövetkeztének kockázata, rossz manőverezés esetén pedig a hibák könnyebben korrigálhatóak.

5. Az izzók fényereje sokévi használat után akár a felére is csökkenhet, szennyeződés, sár és vízpermet ugyancsak jelentősen ronthatja a fényerőt, ezért rendszeresen ellenőrizzük és tartsuk karban azokat.

6. A műszaki biztonság egyik alapkövetelménye a futómű és a gumik kifogástalan állapota. A megfelelően megválasztott téli autógumikkal vészfékezés esetén jelentősen lerövidül a féktávolság, mely főleg az autópályákon nagy sebességgel való közlekedés esetén akár életet is menthet. A téli gumik használata a csapadék kellő elvezetésével és a biztonságosabb úttartással a zord körülmények közötti egyenletes haladást biztosítja. Minden járműre csak olyan méretű gumiabroncsot szabad felszerelni, amilyet a járműgyártó cég meghatározott. A nyári gumi 7 C0 fok alatt már nem teljesíti feladatát.

7. Utazást megelőzően tájékozódjunk, hogy az érintett, és a célállomás szerinti országban vezettek-e be olyan jellegű korlátozást, amely pl. a téli gumik, vagy éppen a hólánc kötelező használatára irányul. Ha igen, akkor a szükséges felszerelések nélkül ne induljunk útnak, mert ezek meglétét akár az adott ország területére való belépésnek is a feltételévé tehetik.

8. A lengéscsillapítók állapotát műszeres méréssel ellenőriztessük, mert az autó úttartását, a stabilitást, a fékút hosszát jelentősen befolyásolja. A fékhatást is méréssel kell ellenőrizni.

9. A pára, a köd erősen rontja a távolságbecslő képességet, ezért a tárgyakat a valóságosnál távolibbnak látjuk.

10. Esős, latyakos időben, amikor a járda mellett széles sávban áll, vagy folyik a víz, nehéz az úttesten átkelni. A gyalogos ilyenkor jellemzően arra figyel, hogy ne lépjen a tócsába. Az autósnak számítania kell arra, hogy a járda szélén leszegett fejjel álló gyalogos a következő pillanatban az úttestre, a jármű elé kerülhet.

11. Lakott területen kívül és belül egyaránt vigyázzunk az úttest mellett haladó gyalogosokra, kiemelten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek, iskolák, buszmegállók környékén.

12. A kezdő járművezetőknek és azoknak, akik a tavaszi, nyári hónapokban tanultak vezetni, érdemes gyakorolni egy kicsit forgalommentes úton. Vezetéstechnikai pályákon azonban biztonságosabb körülmények között tudnak gyakorolni, szakképzett oktatók segítségével.

13. Huzamosabb utazás esetén szükség lehet takaróra, melegebb ruhadarabokra, vontatókötélre, fagymentesítő zárolajozóra, elegendő mennyiségű élelmiszerre és italra is. Érdemes tájékozódni az Útinformnál az út – és időjárási viszonyokról. Előfordulhatnak olyan helyzetek is, amikor nem érdemes kockáztatni, és biztonságosabb, ha más közlekedési eszközzel (pl. vonattal) indulunk útnak.

14. Az országos médián kívül érdemes figyelemmel kísérni a helyi sajtó, rádió és televízió híradásait, beszámolóit, hiszen ezeken keresztül is fontos és hasznos információkat szerezhetünk a közlekedéssel és közlekedésbiztonsággal kapcsolatban.

Gyalogosokat, kerékpárosokat érintően:

15. A kerékpárok és a gyalogosok is sok mindent tehetnek saját biztonságuk érdekében. Ha pl. fényvisszaverő anyagokkal felszerelt ruházattal és járművel közlekednek, észlelésüket és láthatóságukat a sokszorosára növelhetik. Ez különösen szürkületben, éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok mellett igaz.

16. A kivilágított területekről sötét zónákba érkezéskor a gépjárművezetők sokszor nem számolnak azzal, hogy a veszélyhelyzetek felbukkanására itt is lehet számítani, így az egyéb, közúton közlekedőket nehezebb észlelik. Folyamatosan tájékozódjanak elsősorban az úttesten való áthaladáskor, irányváltoztatáskor.

17. A gyalogosoknak a járdán, ahol nincsen járda a leállósávon az útpadkán vagy a kerékpárúton, ha egyik sincsen vagy gyalogos közlekedésre alkalmatlan akkor az úttesten lakott területen belül lehetőleg a menetirány szerinti bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon a járműforgalommal szemben kell közlekedni.

18. Fokozottan kell figyelni az oldalszélre, hiszen a kerékpár könnyen felborulhat, ha pl. egy nagy sebességű gépjármű elhalad mellette, de az évszakra jellemző, olykor szeles időjárás miatt jelentős erősségű, hirtelen széllükésekre is számítani lehet.

19. Sok baleset oka a szabálytalan kanyarodás, ezért lényeges, hogy a művelet megkezdése előtt a kerékpáros mindig nézzen hátra, és ne feledkezzen meg az irányjelzésről sem.

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság