Slider

Üdvözöljük Környén!

2851 – Környe, Alkotmány u. 2. | telefon: 34/573-100 | kapcsolat: info@kornye.hu

Több mint hatezren látták el kézjegyükkel azt a petíciót, amely a Komárom-Esztergom megyei Környén évtizedek óta tapasztalható és ezzel a térség életét is sújtó, elviselhetetlen mértékű átmenő forgalomra kívánja felhívni a szaktárca, a politikai élet szereplői, a kormány figyelmét. Az aláírásgyűjtést két környei magánszemély, Miksó Lajos és Vida Zsolt indította el március 22-én, a több ezer aláírás alig 4 hét alatt gyűlt össze. A petíciós íveket Miksó Lajos adta át április 17-én Beke László, Környe polgármestere számára azzal a kéréssel, hogy az eredeti aláírásokat tartalmazó íveket juttassa el a szaktárcához, másolatban a megye valamennyi országgyűlési képviselőjéhez, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat elnökének, a Magyar Közút Non Profit Zrt. megyei igazgatójának.

Továbbá, a település vezetője kérje meg a térség országgyűlési képviselőjét, Czunyiné Dr. Bertalan Juditot, hogy lakossági fórum keretében tájékoztassa a környei és környékbeli állampolgárokat az elkerülő út megépítésének aktuális helyzetéről, s arról, hogy milyen segítséget tud nyújtani a mielőbbi megvalósulás érdekében.

Az ívek átadásakor a kezdeményező elmondta: korábban többször elhangzott, hogy azért késlekedik immáron évtizedek óta az elkerülő út megépítése, mert a 4 600 lelket számláló Környén tapasztalható, mára elviselhetetlen mértékű forgalom csak a falu problémája. Ennek ellentmond az a tény, hogy a petíciót 2 037 környei, és 4 209 más településen élő látta el kézjegyével, az íveken például 1 521 tatabányai, 849 oroszlányi, 294 tatai, 207 kecskédi, 205 vértessomlói, 158 bokodi, 88 várgesztesi, 81 dadi, 76 kömlődi név szerepel. Az is érzékelteti a helyzet súlyosságát, hogy a két magánszemély kezdeményezéséhez több mint 100 önkéntes csatlakozott, és segített a gyűjtésben.

(A petíció szövege így szólt: aláírásommal támogatom azon lakossági kezdeményezést, melynek célja a kormány figyelmének hangsúlyos felhívása a Környén hosszú évek óta tapasztalható és ezzel a térség életét is sújtó, elviselhetetlen mértékű átmenő forgalomra. Aláírásommal kérem az elkerülő út mielőbbi megépítését, a beruházás megvalósulásáig a településen található közlekedési lámpák összehangolásának felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását, valamint minden olyan forgalomtechnikai beavatkozást, mely segít a mindennapi közlekedést könnyebbé, biztonságosabbá tenni.)

Beke László polgármester az ívek átvételekor hangsúlyozta: a környei önkormányzat a rendelkezésére álló eszközökkel évek óta igyekszik mindent megtenni az elkerülő út megépítése érdekében, de az messze meghaladja a helyhatóság kompetenciáit. A polgármester szerint az is komoly probléma, hogy a falun áthaladó országos közutak mellékút besorolásúak, (8119., 8135.) így ezeket szakaszokat nem érintik azok a fejlesztések, melyekre a forgalomszámlálási adatok alapján igencsak szükség lenne, s melyeket hosszú évek óta szorgalmaz a falu. Beke Lászlótól elhangzott: értesülve az aláírásgyűjtésről, már meg is kérte a legfrissebb forgalomszámlálási adatokat, melyek elrettentőek.

Környe faluközpontjába Tatabánya irányából naponta átlagosan 10 910 egységjármű, 598 nehézgépjármű, Tata felől 4 475 egységjármű, 441 nehézgépjármű érkezik, a vasúti sorompónál 8 146 egységjárművet és 487 nehézgépjárművet számoltak, miközben az M3 autópálya napi átlagos forgalma 12 528 Görbeháza és Nyíregyháza között.

Környén 2004-ben már szintén indult lakossági kezdeményezésként aláírásgyűjtés a falut elkerülő út mielőbbi megépítése érdekében. A rendelkezésre álló iratok szerint az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság a problémafelvetésre reagáló, 2004 májusában kelt levelében ez is olvasható: „Végleges, jó megoldást Környe problémáira a 8119 j. összekötő út Környét északról elkerülő 4,8 km hosszú szakaszának megépítése fog nyújtani. Ez a beruházás az országos közúthálózat fejlesztésének 2007. évi indítással és 2008. évi befejezéssel szerepel. A tárca tervei szerint 2006. évig fejeződnek be az előkészítési munkálatok.”

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Főosztályának vezetője 2004 júliusában így írt: „Egyetértünk abban, hogy az északi elkerülő szakasz önmagában nem jelent teljes értékű megoldást, mert utóbbi a nagyon fontos Oroszlány – Tatabánya viszonylatban nem biztosít közvetlen kapcsolatot. A déli elkerülő szakasz megvalósíthatóságának vizsgálatáról a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. felé intézkedtünk.” 

Megosztás