Rekordnevezés a horgászversenyen

tópart_05Egy hét múlva találkozunk – fájó szívvel és ezzel a búcsúmondattal „köszönt el” Szappanos János a környei tó partján szombat délelőtt attól a 4 kiló 99 dekás pontytól, amely két másik társával és egy kárásszal együtt később a horgászverseny képzeletbeli dobogójának a tetejére repítette.

Idén a korábbi évekhez képest rekordnevezést könyvelhetett el a Környei Horgász Egyesület a Nemzetiségi és Sörfesztivál részeként hagyományosan megrendezett verseny kapcsán, hiszen reggel 58-an telepedtek ki a tó partjára és bíztak a horgászszerencsében. tópart_04A későbbi győztes az 1-es helyen bűvölte a vizet, s már alig pár órával a verseny kezdete után megjegyezte, hogy a szám egyben a helyezését is jelenti. Először egy 4,24 kilós ponty akadt a horgára, majd érkezett a közel 5 kilós, de a szabályzat szerint az első „befutót” vihette haza, így érkeztek el a búcsúzás percei…

tópart_25A horgászok egy része minden kapás hírére felkapta a fejét, amely percek alatt futótűzként terjedt, így nagy volt a – valljuk be irigykedéssel kísért ámulat – amikor hírét vették, hogy a gáton tekintélyes méretű amur került valaki szákjába. Ő volt Hartmann Ernő, aki egy 7 kiló 70 dekás példánnyal küzdött meg sikerrel.

tópart_12Volt, aki „sok kicsi sokra megy” alapon törpeharcsára vadászott, de közben azzal is élcelődött, hogy a tóban nincs is más hal, mert azt „lenyúlja” az elnökség. Erre azért jó pár horgásztárs rácáfolt, hiszen a verseny 5 órája alatt összesen 64 kiló 76 deka halat fogtak ki, a díjazottak ezúttal is a tatabányai Fisch Kft. ajándékait vehették át Török Mihály egyesületi elnöktől. tópart_51Az élen tehát Szappanos János végzett 12,78 kilóval, második lett Hartmann Ernő 10,8 kilóval, s ő a 7,7 kilós amurnak köszönhetően a legnagyobb halért járó ajándékokat is bezsebelhette. Száler György 5,84 kilóval a harmadik helyen végzett, negyedik lett Nagy Csaba (5,73) és ötödik Tóth Béla (5,36), a törpeharcsavadász.

A horgászverseny ideje alatt a parton hagyományosan sürögtek-forogtak a nők és férfiak, s rotyogtak a hatalmas kondérokban az ízletes falatok, hiszen az eredményhirdetés után elérkezett a gulyásparti ideje, s aki ellátogatott a tópartra, biztosan nem bánta meg.

tópart_57Mindeközben kicsivel odébb már javában tartotta Gubicza István a kajakozni vágyók számára az eligazítást, de később megállapította, hogy az információkat nem mindenkinek sikerült maradéktalanul befogadni: egy – magát rutinos kajakosnak valló – fiatalember például magabiztosan ült a végébe, azt gondolván, hogy az elején fog lapátolni… Hasonló magabiztosság jellemzett egy egészen fiatal gyerkőcöt is, akinek szintén gondot okozott, hogy melyik a kajak eleje és a vége, ennek ellenére édesanyját a „segédjének” nevezte ki…