Síkvölgyiek találkozója

csoportItt vagyunk a Gatyás domb alatt! – hangzott a telefonos eligazítás szombat délután a Síkvölgyi Lovardához, az Olasz tanyára érkező vendégeknek, s jókat mosolyogtak mindazokon, akik már kevésbé emlékeztek, hol is található az a bizonyos Gatyás domb?

Ugyanígy az évtizedekkel ezelőtti egykori barátokkal való találkozás során is elhangzott a kérdés: nem ismersz meg? De az a mondat is, hogy „semmit sem változtál, pedig 30 éve nem láttalak.”

Síkvölgyről a bánya terjeszkedése miatt 110 családot költöztettek el 1977-78-ban Tatabányára, otthonaikat elbontották. A síkvölgyiek közül többen távolra kerültek, vagy egyszerűen csak a nagyvárosi élet okozta, hogy sokan több mint 35 esztendeje nem is látták a valamikori barátokat, szomszédokat, ismerősöket. 6síkvölgyitalálkEzért született meg Svétecz Lászlóban a Síkvölgyiek találkozójának gondolata, melyet tavaly Kuruczné Almási Irén segítségével meg is valósított, s ígéretet tett arra, hogy a hagyományt folytatják. Szombaton tehát már második alkalommal nosztalgiázhattak – „elsőalkalmas” résztvevőkkel is kiegészülve – beszélgetve, a fényképeket nézegetve, felidézve a régi szép időket, a gyönyörű környezetet, a gesztenyefasorral övezett takaros portákat, s mindazokat, akik ma már nem lehetnek közöttük.

1síkvölgyitalálkValamikor a huszadik század utolsó felében együtt laktunk. Itt jártunk óvodába, iskolába, itt ettük közösen a tisztes szegénység kenyerét. Elviseltük, hogy otthonunkat elbontsák, a gyönyörű környezetet tönkretegyék és városiakká váltunk – áll a találkozó emléklapján, amely nemcsak múltat idéz, de egyben azt az ígéretet is megerősíti, hogy jövőre ismét visszatérnek egykori otthonaik, a síkvölgyi barátságok, szerelmek helyszínére.