Szárligeten üléseztek a polgármesterek és jegyzők

Szárligeten tartotta ülését pénteken a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület, melynek településvezető tagjait, köztük Beke László alelnököt,  ezúttal jegyzőik is elkísérték. A találkozón ugyanis dr. Rácz Vanda, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályának vezetője az Alaptörvény legfontosabb rendelkezéseiről, illetve az önkormányzatokat érintő közpénzügyi változásokról tájékoztatott.

A „Polgármesterek a Falukért” Egyesület tavaly az önkormányzatokat érintő sarkalatos törvények kapcsán folyamatosan hallatta hangját: módosító javaslatot terjesztettünk elő az Alaptörvény tervezetéhez, az önkormányzati törvény koncepciójához, s a köznevelési törvényhez is. Véleményünket és javaslatainkat Tállai Andrásnak, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárának, a megyei kormánymegbízottnak, a megyegyűlés elnökének is átadtuk, s szűkebb hazánk valamennyi kormánypárti országgyűlési képviselőjének eljuttattuk, de meglehetősen szerény sikerrel – hangzott el Maszlavér István elnök bevezetőjében az egyesület pénteki ülésén, Szárligeten.

A mai találkozót pedig már annak szellemében hirdettük meg, hogy tájékozódjunk az önkormányzatokat, s az általunk képviselt állampolgárokat érintő változásokról – vezette fel az elnök dr. Rácz Vanda, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya vezetőjének két előadását, melyek az Alaptörvény legfontosabb rendelkezéseiről, illetve az önkormányzatokat érintő közpénzügyi változásokról tájékoztattak.

Dr. Rácz Vanda – mint mondta – különösképpen örült a felkérésnek, hiszen az Alaptörvényt számos kritika éri, s gyakran olyan személyek, a sajtó képviselői részéről is, akik nem is olvasták, tehát nem rendelkeznek róla kellő információkkal. A legfontosabb rendelkezések közül – a többi között – a hatalommegosztás elvét is kiemelte, amely az Alaptörvény hatálybalépésével szétválasztja a törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltatási hatalmi ágakat. Szintén fontos tétel, hogy a végrehajtó hatalom, azaz a kormány feladat- és hatásköre mindarra kiterjed, amelyet az Alaptörvény nem utal más szervhez.

Az alapvető jogok és állampolgári kötelezettségek kapcsán hangsúlyozta: egyfajta társadalmi szerződésről van szó, melyben az állam és a polgár számára is rögzítik a jogokat, kötelezettségeket. Az is elhangzott, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének átrendezésével megszűnt a bárki által indítható utólagos normakontroll kérésének lehetősége, s az önkormányzatokat érintő egyik fontos rendelkezésként az Alaptörvény felhatalmazása alapján megalkotott új katasztrófavédelmi törvény visszaállamosította a tűzoltóságokat.

Minthogy a települések gazdálkodását közvetlenül érinti, a közpénzügyek változásait taglaló előadás – annak is a hitelfelvétellel kapcsolatos elemei – már több kérdés, észrevétel megfogalmazására sarkallta a jelenlévő polgármestereket, jegyzőket. Az új szabályozás szerint ugyanis adósságot keletkeztető ügyletnek minősül például a hitel, kölcsön felvétele, átvállalása, s a kötvény kibocsátás is. Márpedig ilyen ügyletet a jövőben csak a kormány hozzájárulásával köthet az önkormányzat, kivéve, ha a hitelt pályázati önrész biztosításához, vagy adósságkezelési eljárással kapcsolatban kívánja felvenni, illetve likvid, azaz, naptári éven belül visszafizetendő hitelként. A megyei jogú városok és a főváros kivételével valamennyi önkormányzat esetében 10 milliós értékhatárig nem szükséges a kormány jóváhagyása.

Az előadás során elhangzott, hogy működési hitel nem vehető fel, csak fejlesztési, s hogy az önkormányzat akkor számíthat a kormány engedélyére, ha az így keletkező éves fizetési kötelezettsége a futamidő egész tartama alatt nem haladja meg a saját bevételei felét. Ám – mint kiderült – előfordulhat, hogy bár a helyhatóság hitel-jóváhagyási kérelme minden feltételnek megfelel, a kormány mégsem adja áldását. Ez akkor történhet meg, ha a hozzájárulás megadása veszélyezteti az államadóssági mutató előző évhez viszonyított tervezett csökkentését. Az Alaptörvény ugyanis célul tűzte ki az államadósság 50% alá szorítását, melyben növelő tényezőként játszanak szerepet az önkormányzatok adósságai is. Ezzel kapcsolatban dr. Nagy Sándor, Vértesszőlős polgármestere meg is jegyezte: nem a kistelepüléseknek „köszönhető” az ország ilyen mértékű eladósodottsága, ezért nem érti, miért azokat kell korlátok közé szorítani, akik eddig is felelősséggel gazdálkodtak.

(A „Polgármesterek a Falukért” Egyesületben jelenleg a megye 76 településéből 28 képviselteti magát független polgármesterén keresztül. Az egyesületet alkotó polgármesterek által irányított községek tavaly összességében majdnem 8 milliárd forintból gazdálkodtak, az önkormányzatok hitelállománya átlagban nem érte el a költségvetési főösszeg 5 százalékát, működési hitel felvételére egyetlen településen sem került sor.)

A tájékoztatókat, hozzászólásokat, kérdéseket követően Maszlavér István elnök azt is bejelentette: január közepén levélben fordultak Dr. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárhoz, melyben jelezték, hogy információk szerint néhány település nem ért egyet a kialakítandó járási besorolással. A települések a módosító javaslataikat indokolásukkal alátámasztva már benyújtották, az egyesület elnöksége pedig levelében azt kérte, hogy ezeket vegyék figyelembe a járások területének végleges kialakítása során. Az elnök a levélben megerősítette az egyesület korábbi álláspontját is: szükségesnek tartják a járáshatárok közötti átjárhatóság biztosítását a közös önkormányzati hivatalok létrehozásának tekintetében, mivel a tapasztalatok azt igazolják, hogy eddig a különböző kistérségekben elhelyezkedő települések esetében is kiválóan működött a körjegyzőség.