Szerdán kísérik utolsó útjára Buják Vincét

A múltat, a jelent és a jövőt kötötte össze alkotásaival Buják Vince, akinek földi pályafutása január 19-én ért véget. „Szívroham következtében örökre itt hagyott minket Buják Vince fafaragónk, a Magyar Kultúra Lovagja, aki megtisztelte alkotásával a Palóc Világtalálkozó rendezvényt is” – adta hírül Berze Marianna.

Buják Vincét, a Magyar Kultúra Lovagját szerdán 15 órakor kísérik utolsó útjára a tardoskeddi temetőben. Környe testvértelepülésének hagyományőrzője a partnerkapcsolatok ápolása és fejlesztése területén kifejtett magas színvonalú, áldozatos munkájáért tavaly augusztus 20-án vehette át községünkben a „Partnerkapcsolatok díjat”. Vince bácsi az Élő Hagyományok Polgári Társulás tagjaival a kezdetektől színesítette a Nemzetiségi és Sörfesztivál kézműves utcáját, lelkesen, szívvel lélekkel osztotta meg az érdeklődőkkel a hagyományos kézműves mesterségek titkait. Faragásaival egyedivé és emlékezetessé tette anyatelepülését az odalátogatók számára. 10 évvel ezelőtt ő készítette el azt az emléktáblát, mely a két település közti partnerkapcsolati megállapodásának állít emléket. E mellett már számos fafaragást készített Környe számára is. 2017-ben a kitelepítés 70. évfordulójára készített egy emlékoszlopot, valamint Környe és Tardoskedd 10 éves partnerkapcsolati jubileumára, melyet augusztus 18-án ünnepeltek a felvidéki településen a partnerek, és az aradi vértanúk mártírhalálának 168. évfordulóján, a református temetőben felavatott kopjafa is az ő keze munkáját dicséri.

„A hagyományőrző mester számos kedvtelésnek hódolt a famegmunkáláson kívül is. Méhészkedett, szenvedélyes vadász volt, sőt vadászkutyákat idomított, madarakat nevelt, kötelet vert, s nem utolsósorban kosarat font. A kosárfonás mesterségét magas fokon űzte, amit édesapjától tanult meg az 50-es években, azt szerette volna, ha a mindennapi ember is meg tudná ezt tanulni, így könyvet írt róla. A kosárkötés hagyománya Tardoskedden címmel kiadott könyve 2004-ben jelent meg, melyhez Méry Margit egykori tardoskeddi tanító írt előszót. A népművészeti hagyományok ápolásáért a Magyar Kultúra Lovagja címet 2006 januárjában vehette át. Tardoskedden faludíjat, Farnadon díszpolgári címet kapott. Kitüntette 2014-ben a szlovák vadászszövetség is. A magyar vizslaklub ugyancsak elismerte negyvenéves munkásságát.

Életmű-kiállítása állandó jelleggel megtekinthető a tardoskeddi Szemerényi Károly Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. Otthonában a természetes anyagokból készült használati tárgyakból állított össze állandó kiállítást. 2000-ben Tardoskedden besegített a parkban álló kapu megfaragásába, melynek bal oldalára került a Gyökereink alkotása. Kifaragta a vízhordó asszonyt, a Felvidéki Magyar Kultúra Lovag emlékfáját. 2007-ben barátaival megalkotta a kitelepítettek emlékhelyét, de az aradi vértanúk szintén emléket kaptak. Emlékoszlopa áll többek közt a muzslai iskola udvarán, Érsekújvárott a református templom előtt, a bényi templomkertben, Csatán. Zsérén ő alkotta a Szíjjártó Jenő emlékére állított kopjafát. Magyarországon Környén, Tihanyban, Bonyhádon is találkozunk munkáival.

Gróf Esterházy Jánosnak ugyancsak nagy tisztelője volt. Esterházy-emlékműveinek örült a legjobban, amelyek szerte a világban megtalálhatók. Esterházy-emléket ajándékozott Udvardnak, Farnadnak, Nagyölvednek, Lakiteleknek, Budapestnek, sőt Lengyelországban is, és Olaszországban Esterházy Alice birtokában is van egy alkotása.

Buják Vince az 1947-es csehországi deportálások idején Tachovban született, de Tardoskeddet tekintette szülőfalujának. Állandó résztvevője volt a falunapoknak, néprajzi rendezvényeknek. Munkáival megtisztelte a Palóc Világtalálkozó rendezvényeit is. Nyugodjon békében! Alkotásai örökre megőrzik az emlékezetünkben.”

Forrás: felvidek.ma