Szilveszteri hagyományok, szokások

szilveszter-népszokásokA babonák legszélesebb skálája szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat, s ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő.

Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak; még mindig úgy tartják az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát, melybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat; mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét.

A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is. Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok esőt/havat vártak.

Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe.

Bizonyos táplálkozási tilalmak is kapcsolódnak az új év első napjához. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak.

A kéményseprő, a négylevelű lóhere, a patkó, a malac és a lencse a szerencse jelképei Magyarországon.

Írországban mindmáig él az a hagyomány, hogy az ország politikai jövőjét az újév előtt fújó szél alapján jósolják meg. A nyugati szél Írország gazdagságát és jóllétét jelenti az elkövetkező évre, a keleti pedig a brit befolyás erősödését.

Az Egyesült Királyság mellett itt is fontos hagyománya van a fagyöngynek, amellyel a rossz szellemeket ijesztették el a háztól, a lányok pedig fagyöngyöt raktak a párnájuk alá, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. Régen a ház ajtajára és ablakára kenyeret raktak, hogy jólétet biztosítsanak a háznak az új évben.

Olaszországban újévkor tradicionálisan megszabadulnak minden régi és megunt dologtól – ezt a szó szoros értelmében megteszik, az ablakokból ilyenkor hull a régi technika, bútordarabok és más kacatok, hangos „vigyázat!” kiáltások közepette.

Svédországban az új év kezdete előtt saját készítésű gyertyákat adnak egymásnak – a helyi szokások szerint a fény szimbolizálja az örömöt és a vidámságot.

Érdekes szokás alakult ki az új év megünneplésére Bulgáriában: az óraütések elhangzása után az összes házban 2-3 percre leoltják a villanyt, és lehetőség nyílik az újévi csókokra. Azután a háziasszony felvágja az újévi tortát, amelyben meglepetések vannak elrejtve. Az, aki pénzérmét talál a maga szeletében, gazdagságban tölti majd az évet (hasonló meglepetésekkel telerakott torta szokása honosodott meg Romániában és Ausztráliában is).

Japánban az újév egyik fontos kelléke a gereblye. Úgy tartják, hogy a gereblye segít a házba gereblyézni a szerencsét. Ezenkívül fontos hagyomány, hogy pontosan 108-szor ütik meg a harangokat: minden egyes harangütés egy-egy bűnnek felel meg. Összesen hat bűn van a japánok szerint: mohóság, butaság, harag, könnyelműség, határozatlanság és irigység, ám minden egyes bűnnek is 18 különböző árnyalata van, így jön ki a 108 harangütés.

A kubaiak újév előtt minden kéznél lévő edényt vízzel töltenek meg, aztán újév elérkeztével kiöntik ezeket az ablakokon át – így kívánnak tiszta, sima lefolyást az új évnek.

Ecuadorban az ünnepi ruha egyik legfontosabb eleme a fehérnemű. Úgy tartják, ha egy ember meg akar gazdagodni, akkor sárga színű fehérneműt húz, ha szerelmet szeretne, akkor vöröset.

Kolumbiában az ünnepségek egyik legfontosabb szereplője nem is az új év, hanem a régi. A régi, elmúló évet öregemberként ábrázolják, aki gólyalábakon a tömegben jár és vicceket kiabál.

Németországban az újévi szokások zöme az evéssel kapcsolatos. Az esztendő első napján jobbára sertésételek kerülnek az asztalra, amelyek gazdagságot és boldogságot hoznak. Baromfiból készült fogásokat nem fogyasztanak, kivéve a Rajna vidékét, ahol az újévi libasülttel kívánnak boldog új esztendőt. Az ünnep persze nem lenne ünnep igazi édességek nélkül! A marcipánmalac, a gyümölcskenyér és az újévi kalács, amibe pénzérmét sütöttek, mind-mind pénzben és egészségben gazdag évet ígérnek.

Természetesen Ausztriában az új év keringőzenétől hangos, a bécsi Városháza előtti téren valódi bállal köszöntik az új esztendőt. Az osztrák fővárosban hangulatos szilveszteri ösvényen szilveszteri standok között is sétálhatnak az I. kerületben, ami a Stephansdomtól indul és ide is vezet. Az alpesi hegyek között újévi énekesek járnak házról házra a lakókat és az új évet köszönteni. Egy régi szokás szerint az esztendő első napján kitakarították és kifüstölték a házakat és az istállókat, hogy elzavarják az ott rejtőző gonosz démonokat. A legtöbb faluban ezt a szertartást rémisztő boszorkánynak, krampuszasszonynak öltözött „takarítónők” végezték.

Az angolok az év első napján meglátogatják szeretteiket és ismerőseiket, borral, teával és saját készítésű finomságokkal ajándékozzák meg őket, hogy személyesen kívánjanak minden jót az új esztendőre. A szigetország több vidékén háromszög alakú süteményeket sütnek, amelyeket fűszeres darált hússal töltenek meg, és ezt adják családtagjaiknak, szomszédjaiknak, barátaiknak.

A skótok újévkor szűk családi és baráti körben ünnepelnek, a házigazdák black bunnak nevezett fekete kenyeret és haggist, azaz töltött birkagyomrot szolgálnak fel a vendégeknek, az ünnepi menüt pedig természetesen skót whiskyvel öblítik le. Skóciában az újévi pezsgő nem divat, a whiskyn kívül hot pinttel koccintanak (forró ital, erős sörből, whiskyből és tojásból főzve). Egy régi szokás szerint nem sokkal éjfél után a társaság egyik magasra nőtt, fiatal férfiembere egy üveg itallal, mazsolás kenyérrel és egy darab feketeszénnel a ház ajtajába áll, hogy így csalogassa a házhoz a jó szerencsét.

A dánok szilánkokkal és cserepekkel kívánnak szeretteiknek boldogságot, szerencsét és minden jót az új évre. Ilyenkor régi edényeket törnek el családtagjaik, szomszédjaik és barátaik ajtaja előtt, minél nagyobb zajjal. És minél nagyobb a hangzavar és a cseréphalom, annál boldogabb lesz az új esztendő, hiszen sok barátja van az illetőnek.