A színek világa felé fordult

kucsera_80Egy tatabányai szőlőhegyi házikó falain, pincéjében bújtak meg évek óta azok a festmények és faragott alkotások, melyek november 16-áig tekinthetők meg a környei Művelődési Házban. Kucsera István, a ma is bányászlelkű, magát amatőrnek valló képzőművész közel hatvan, különböző témájú és különböző technikával készített festményéből, faragott domborműveiből összeállított kiállítás „Bányászálom” címmel várja a látogatókat.

A rajzolási vágy olyan természetes érzés benned, mint a szomjúság – így jellemezte egyik tanára még iskolás korában a tatabányai Kucsera Istvánt, aki 1941-ben bányász családba született, s életét gyerekkorától a BÁNYA határozta meg. Így, nagybetűvel.

kucsera_42Volt csillés, vájár, robbantómester, aknász, szakvezető főaknász, bányamester helyettes, 23 éven át tartozott a bányamentők tartalékos létszámához, részt vett omlás, tűz, vízbetörés, robbantás utáni munkálatokban. Így nem is volt meglepő, hogy a tárlat megnyitójára egyenruhában érkező tatabányai, oroszlányi, várgesztesi, vértessomlói nyugalmazott bányászok közül többen egykori kollégaként köszöntötték és melengették meg a szívét, amely minden bizonnyal szaporábban dobogott Fehér László szavalata és a környebányai Magyar Dalkör bányász dalcsokra hallatán is.

kucsera_44Kucsera István sosem ábrándozott a nyilvánosságra lépésről. A kiállítás gondolata Svétecz László, környei önkormányzati képviselőben született meg, miután egy kórházi kezelésen találkozott a két régi munkatárs. István állandóan festett a kórházban, azt sem tudom, honnan szerezte a falapokat, mégis folyamatosan „gyártotta” a festményeket, mindenkit megajándékozott – idézte fel Svétecz László, aki fantáziát látott a képekben, s a hosszas győzködést követően elérkező megnyitón örömét fejezte ki, hogy a tárlatnak Környe adhat otthont.

Művészi fejlődésének fontos állomása volt, amikor részt vett fafaragó táborok munkáiban, ezek nagy hatással voltak művészi fejlődésére, témaválasztására. kucsera_56Cs. Kiss Ernő fafaragó művésszel való találkozása és együtt dolgozása jelentősen gazdagította művészi törekvéseit, az önkifejezés formáit. Tárgyalkotói munkáira gazdag változatosság jellemző. Készültek népi hagyomány ihlette használati tárgyak, azonban nagy változás volt az alkotások sorában, amikor elkészült történelmi témájú, négy darabból álló domborműve – fogalmazott a megnyitón Majtán Ferenc, aki azért is hívta fel a figyelmet az alkotássorozatra, mert tartalmi mondanivalójuk, formai megfogalmazásuk magas művészi szinten jelenik meg. A festményeket ezekkel a gondolatokkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe: az alkotói tevékenységének új iránya már nem csak a formában, hanem a gazdag színvilágban is megjelenik. Képei témáiban jelentős szerepe van a táj szépségének, ugyanakkor egyre inkább a világ rejtett, belső értékei felé fordul és a bányászatban eltöltött évek embert próbáló nehézségei, nemegyszer tragikus eseményei is megjelennek.

kucsera_19„A fafaragáshoz tartozik a motívumok kirajzolása. Lassacskán feléledt a gyerekkori álom: rajzban kifejezni érzéseimet, gondolataimat. Életem során sok időt töltöttem a sötétben, ezért a színek világa felé fordultam. Míg a fafaragást mesterektől tanultam, festegetni amatőrként, megérzéseimre hagyatkozva merészeltem.” – bemutatkozójában így vall magáról az alkotó, aki kitartó unszolásnak engedve „bólintott rá” még augusztus elején, hogy műveit a nagyközönség elé tárja, s a megnyitó napján is kétségeivel küszködött: képei valóban alkalmasak kiállításra? kucsera_77A válaszokat a vendégkönyvben sorakozó bejegyzések így fogalmazzák meg: kitűnő alkotások egy kitűnő embertől… csodálattal néztem ezeket a gyönyörűségeket, végre kiállításként… nagyon ideje volt már ennek a gyűjteménynek a közkinccsé tétele… képeidben látom a bányászt, az érző embert, a világ rezdüléseire érzékeny férfit. Faragványaidban jelenik meg az ősi múlt, a legmélyebb gyökerek. Kiállításod remélem, hagyományteremtő…