Tájékoztató

A KEM KH NSzSz Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Népegészségügyi Intézetének tájékoztatója a kerti – és háztartási hulladékok égetésének humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. pont 4.§ értelmében „tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okoz”.

Ebbe a tevékenységi körbe tartozik az illegális hulladékégetés, mely magába foglalja a kerti – és háztartási hulladékok elégetését is.

A takarékosság jegyében napjainkra sokan újra fűtenek szénnel, fával és egyéb tüzelésre alkalmasnak vélt anyagokkal. Fontos azonban megemlíteni, hogy ezen anyagok égetésekor keletkező füst nagymértékben egészségkárosító lehet. A fahulladékok nagy része különböző gyanta és lakk maradványok mellett faanyagvédő szereket is tartalmazhat, amelyekből a nem tökéletes égés során szintén egészségkárosító anyagok szabadulnak fel.

A műanyag zacskók, eldobható műanyag palackok képezik a háztartási hulladék legnagyobb részét. Elégetésükkel szennyezzük a környezetet, károsítjuk az egészségünket, mivel rákkeltő, bőr –és szemirritációt okozó, a légző-és immunrendszert, a vérképző szerveket súlyosan károsító vegyületek szabadulnak fel.

A háztartásokban illetve udvarokon nyílt térben leggyakrabban elégetett hulladékok a műanyag csomagoló anyagok, textilipari hulladékok, ruhaneműk, műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemezek, bútorok, ajtó, ablak keretek, gumiabroncs, cipő, papír és kerti hulladékok. A kerti hulladék égetésekor vegyesen égetünk avart, füvet, gallyakat, melyek égetésekor jelentős légszennyezést okozunk.

Fenti hulladékok égetése során szén-monoxid, nitrogén-oxidok, széndioxid, hidrogén-klorid, hidrogén-fluorid, szénhidrogének (metil-etil-keton, etil-benzol, sztirénfenol, dibenzo-furán, benz- a-pirén) és egyéb irritáló, maró hatású és rákkeltő szerves anyag keletkezik. A dioxin, a furán származékok, valamint a füsttel szétszóródó fémek (pl. kadmium, cink, arzén, higany, nikkel, ólom, króm stb.) az égés során keletkező porral leülepednek a talajra, a növényekre, és a tápláléklánc révén bejutnak az emberi szervezetbe.

A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést. Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot helyi rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben e tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.

Környezet- és egészségtudatos magatartásunk révén több módon is megvédhetjük környezetünket és ezáltal egészségünket is.

Komposztálással a konyhai és a kerti hulladék, avar kezelhető. A keletkező humuszt növényi trágyaként hasznosíthatjuk kertünkben.

A községek mindegyikén több ponton is elérhetővé váltak a szelektív hulladék gyűjtőszigetek.

A hulladékká vált papír, üveg, műanyag palackok újrahasznosításra kerülnek, melynek során új anyagot állítanak elő, csökkentve ezzel a véges kapacitású hulladéklerakók terheltségét.

Az anyagot készítette az OTH szakmai háttéranyagának felhasználásával a KEM KH NSzSz Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Népegészségügyi Intézete.