Természetesen anyatejjel

anyatejes-világnap1992-től tartják világszerte az anyatejes táplálás világnapját, más néven a szoptatás világnapját augusztus 1-én. Egyre több csecsemő hal meg szerte a világon azért, mert nem jut anyatejhez. Ezért indította el az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálása érdekében. A szoptatás világhete alkalmából készült összeállítás célja, hogy hasznos információkat nyújtsunk a kisbabák egészséges táplálásához.

A csecsemő legideálisabb tápláléka az anyatej, a legjobb táplálási mód a szoptatás. A szoptatás a táplálás mellett egyúttal kapcsolatot, vigaszt, immunológiai védelmet is biztosít a gyermeknek.

A korai és gyakori szoptatás az édesanya számára is előnyös: fokozza a méhösszehúzódásokat, így segítve a méh eredeti állapotának mielőbbi elérését. A szoptatás védelmet nyújt az emlő-, és petefészek daganat ellen. Megfelelő étrend mellett a szoptatás segíthet a várandósság alatt felszedett plusz kilók leadásában is.

A sikeres szoptatáshoz elengedhetetlenül fontos:

·        Az elhatározás, megfelelő önbizalommal társulva

·        Helyes információk és szakszerű segítség

·        Támogató környezet

Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy a gyermek hat hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon, egyéves koráig táplálékának nagyobb része anyatejből álljon.

A csecsemő étele és itala is az anyatej. Mindazon tápanyagok megtalálhatók benne, amelyek biztosítják a kisbaba egyenletes fejlődését. Ezen kívül emésztést segítő enzimeket, valamint bizonyos fertőzésektől védő immunanyagokat is tartalmaz. A szoptatás, a testi közelség az anya és a csecsemő harmonikus kapcsolatának kialakulását is segíti, s ez kihat a gyermek lelki fejlődésére. Az anyatej tiszta, megfelelő hőmérsékletű és mindig „kéznél” van. Az anyatej összetétele és mennyisége alkalmazkodik a baba igényeihez. Nincs „gyenge”, „híg” vagy „túl erős” anyatej. A szoptatás elején hígabb, tejcukorban gazdagabb, második felében zsírdúsabb tejhez jut a csecsemő, így fél éves koráig más folyadékra, vagy táplálék kiegészítésre nincs szüksége.

Ma már ismeretes, hogy egyes krónikus betegségek (elhízás, cukorbetegség, allergia stb.) előfordulása ritkább azok között, akiket csecsemőkorukban szoptattak. Több éven át tartó kutatás eredménye alapján azok a gyerekek, akiket hosszabb ideig szoptatott az édesanyjuk, és nem kaptak tápszert az anyatej mellé, jobb eredményeket értek el az intelligencia teszteken.

Nincs az a „csodatápszer”, amely mindezen tulajdonságokkal rendelkezne.

Az elmúlt évtized nagyon kedvező változásokat hozott a csecsemőtáplálásban, ebben nagy segítséget jelentett a szülészeti osztályok megváltozott szemlélete. Manapság sok helyen már a szülőszobán mellre teszik az újszülöttet. Egyre elterjedtebb a “rooming in” rendszer, ahol az újszülöttek az édesanyjuk mellett lehetnek. Így lehetővé válik az ún. igény szerinti szoptatás, tehát a kisbaba akkor szopik, amikor éhes. A gondos szülészeti osztályokon a helyes szoptatási, mellre helyezési, fejési technikát megtanítják a kismamáknak.

Normál körülmények között egy jól szopó kisbabának nincs szüksége plusz folyadékra. Ha valamely okból (láz, kánikula, hasmenés stb.) más folyadékot is kell adni, az forralt, lehűtött víz, esetleg babavíz legyen. Ne cumisüvegből adjuk, hanem kiskanállal, vagy pohárból!

Akinek a szoptatással, csecsemőtáplálással kapcsolatban kérdése merül fel, forduljon bizalommal védőnőjéhez, akitől szakszerű választ kap kérdéseire.

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály