Slider

Üdvözöljük Környén!

2851 – Környe, Alkotmány u. 2. | telefon: 34/573-100 | kapcsolat: info@kornye.hu

A történelmi Magyarország hiteles térképe Környén a Trianoni Emlékmű alapja, talapzata, amely érzékletesen mutatja be a széttöredezettségét. Az alkotó M. Nagy József az alapon egy nagy oszlopot helyezett el, amin a Szent Korona ábrázolása látható. Az oszlop négy oldalára a négy világtáj felé fájdalmas asszonyokat faragott, hogy ez a fájdalom mindig is emlékeztessen bennünket arra, hogy a politika szét tud szakítani embereket, de nemzetet nem.

A tavaly nyáron felállított és felszentelt Trianoni Emlékműnél június 2-án, két nappal az évforduló előtt gyűltek össze emlékezni, hogy soha ne feledjük Trianon békediktátumát, Trianon bűnét.

A Történelmi Vitézi Rend Komárom-Esztergom megyei Székkapitányság Környei csoportjának tagja, nemzetes Dr. Árendás József idézte fel a magyar történelem gyászos napjához vezető utat, gróf Apponyi Albert kényszerű tudomásulvételét, s máig idézett szavait: Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.

Az aláírási aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítve a történelmi Magyarország szétszakítását. A Magyar Királyság lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, a termőföld 61,4, a faállomány 88, a vasúthálózat 62, a kiépített utak 64,5, a nyersvas 83, az ipartelepek majdnem 56, a hitel- és bankintézetek 67%-át.

A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül. Trianon azóta is a magyar nemzet örökös gyásznapja – fogalmazott Dr. Árendás József.

Halló magyar! Hol vagy? Felelj! Halló magyar! Hallasz? Felelj! Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld Zászlója még ma is piros-fehér-zöld! Halló magyar! Kárpát felelj! Halló magyar! Erdély felelj! Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld szívedben megmaradsz piros-fehér-zöld! – szólt a Magyarok Világhimnusza a Tardoskeddi Férfikórus előadásában, Szántó Csongor pedig Juhász Gyula versével emlékeztetett: …nem lehet feledni, nem, soha, hogy a mienk volt a kedves Pozsony, hol királyokat koronáztak egykor, s a legnagyobb magyar hirdette hévvel, nem volt, de lesz még egyszer Magyarország! És nem lehet feledni, nem, soha, hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke, és mienk volt a legszebb kék szalag, az Adriának gyöngyös pártadísze!…”

A rendezvény zárásaként az emlékműnél a jelenlévők – miként a diktátum kihirdetésekor is történt – a templom harangjának zúgása közben helyezték el a kegyelet és emlékezés virágait.

 

Megosztás