Ünnepeltek az ovisok

Nem csupán a kis ingecskéken, de már a folyosókon, a csoportszobákban is kokárdák, no meg rajzok jelezték szerdán a Vackor Óvoda mindkét épületében, hogy elérkezett az ünnep, amiről már oly sok mindent hallottak a gyerkőcök az óvónéniktől a képes enciklopédia böngészése, képek nézegetése, címer színezése közben.

Mit ünnepelünk ma? – szólt a kérdés, s sorban érkeztek a válaszok: március 15-ét! A katonákat! A szabadságharcot!

Az 1-es épületben hagyományosan a legnagyobbak készültek versekkel, dalokkal, tánccal, s a lányoknak láthatóan igen tetszett a korabeli polgári asszony viselet, a fejfedő, a fiúcskáknak pedig a huszárcsákó, amitől többen még akkor sem akartak megválni, mikor zászlócskáikkal elindultak a Kegyeleti Parkba.

„Az én népem neve: magyar,

Jelünk piros, fehér, zöld.

Hogy én magyar gyermek vagyok,

Engem büszkeséggel tölt.

Szavalták szívük fölé helyezett kézzel a legnagyobbak, majd a kisebbek is verseltek, végül pedig az óvónénik rögtönöztek régi katonadalokból rövidke házi kamarakoncertet, s pár nótába a gyerkőcök is lelkesen bekapcsolódtak.

A vackorosok ünnepsége ezúttal is a Kegyeleti Parkban zárult, ahol a kis zászlók elhelyezése közben az óvodapedagógusok azt is elmesélték a gyerekeknek, hogy bár az 1848-as Forradalom és Szabadságharc hősei nem ott nyugszanak, a Kopjafa azért készült, hogy minden évben ott emlékezzünk rájuk.