Slider

Üdvözöljük Környén!

2851 – Környe, Alkotmány u. 2. | telefon: 34/573-100 | kapcsolat: info@kornye.hu

Pár esztendeje hatalmas érdeklődés kíséri a Vackor Óvoda és Bölcsőde novemberi gálaműsorát, ezért a kollektíva tavaly úgy döntött, hogy két részre bontják a programot: szünettel szakítják meg, hogy a szülők, nagyszülők, rokonok kényelmesen elférjenek a Művelődési Ház majdnem 300 főt befogadó színháztermében. Az idei, immáron tizenhatodik Vackor Gála is „két felvonásban” fogadta a vendégeket november 15-én, de az összesen 182 apróságról gondoskodó intézmény „névnapi rendezvényén” még így is akadtak bőven, akik állva mosolyogták végig a produkciókat, s törölgették a könnyeiket. 

A kis vackorosok már délelőtt elámultak az óvoda aulájában a születésnapi torta láttán, s miközben szikrázott a tűzijáték, ők teli torokból énekelték, zengték a Vackor Indulót: Vackor ovisok vagyunk, Környe a mi kis falunk. Büszkék vagyunk magunkra, meseszép kis ovinkra… vackorosnak lenni jó!!!

Az első gálaműsort 2004. november 19-én rendezték meg abból az alkalomból, hogy az intézményt elnevezték Kormos István verses meséjének főhőséről, a piszén pisze kölyökmackóról, aki az idei rendezvényen nem csupán a háttér díszleteként, hanem fából is testet öltött Riezing István fafaragó, az egyik kis vackoros nagypapájának keze munkája nyomán. De nem csupán a nagypapa, Dr. Pluhár Szilvia gyermekorvos is ajándékkal érkezett az ünnepségre. Ő a környei általános iskola grafika tanszak vezetője, Soltész László által készített, a környei tó hátterében látható templomot ábrázoló festményt adományozott az intézmény számára. A két ajándék kapcsán – két „felvonás” lévén – természetesen kétszer fejezte ki tetszését a közönség, és Pekár Zita óvodavezető is kétszer köszöntötte a megjelenteket: sok-sok év áll mögöttünk, és bizakodva tekintve a jövőbe, még számos ünnep várhat ránk. Fontosnak érzem, hogy a kisgyermekek már a bölcsődében, óvodában töltött éveik alatt is megtapasztalják, hogy az évfordulók, az ünnepek értékesek, az életünk részei. Az intézményvezető László Szilvia költő, meseíró gondolataival kívánt valamennyi vendég számára szép délutánt: jó dolog a sok ajándék, de figyeld a szemeket, meglátod, a legnagyobb kincs az őszinte szeretet.

A műsort adó gyermekek, óvodapedagógusok, anyukák, apukák, nagyszülők, rokonok szemei pedig valóban visszatükrözték a sokszínűséget, sokféleséget bemutató, bájos előadások láttán a legnagyobb kincset, a szeretetet.

A legapróbbak, a Csiga-Biga csoport, igazi törpékként Törpék táncával varázsolt el mindenkit, a Napocskások abból adtak ízelítőt, milyen a mosolygós, vidám ének az esőben, a Gomba csoport gyerkőcei pedig pingvin táncot lejtettek, pontosabban „totyogtak”.

Macskák és egerek… a Nyuszi csoport tagjai változtak át egérkékké és a rájuk „vadászó” cicákká, ám ezúttal abból adtak ízelítőt, hogy milyen békésen, mondhatni „megalkuvón” megférnek egymás mellett.

A Ficánkások piros sapkás törpékként lopták be magukat a szívekbe, a Sünik vérpezsdítő tűztáncot roptak, a Katicák a Broadway-t idéző székes táncot, és az intézmény kollektívájának Matróz Tánca is hatalmas tapsra sarkallta a közönséget, amely minden bizonnyal nem csupán a produkciónak, hanem a kis csemeték mindennapi szerető gondoskodásának elismeréseként is szólt, hiszen nekik köszönhető, hogy „Vackorosnak lenni jó!”

Megosztás