Anyukák, nagymamák, gyerekek „settenkedtek” csütörtök délután a környei gyermekorvosi rendelőbe, mígnem végül megtelt a váró. A rendelési idő végén ajtót nyitó Dr. Pálosné Dr. Bogád Judit a sokaság láttán igencsak meg is lepődött, majd meghatódott mosollyal fogadta a magyarázatot: ők valamennyien véletlenül csak erre jártak…

A gyerekek „véletlenül” verseltek, rajzokkal, kis ajándékokkal, gitárszóval készültek, a felnőttek pedig könnyes tekintettel mondtak köszönetet a július 1-jétől nyugállományát töltő Judit néninek, aki 1971-től több nemzedéket gyógyított a faluban. Popovics Milán második generációs egykori kisbetegként idézte fel, hogy a doktor néni mindig is milyen bátorítóan fogadta a hozzá érkezőket, hogy varázsolt a félő nyuszikból pár kedves szóval és matricával bátor oroszlánt, s hogy jó tanácsokban, együtt érző gondoskodásban, bátorításban, szeretetben soha nem volt hiány…

Ez a szeretet áradt most megsokszorozódva Judit néni felé, aki nehezen találta a szavakat. Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy hagytam valami nyomot a Földön ezzel a negyven évvel… Remélem, hogy szeretettel fogtok rám emlékezni, úgy, ahogy én teszem majd. Nagyon fogtok hiányozni. Csak hát egyszer ez is elkövetkezik… De erre nem számítottam. Nem gondoltam volna, hogy ilyen szeretet övez… – fogalmazott könnyeivel küszködve, s a gyerekek és szülők számára oly kedves mosolyával hozzátette: nagyon köszönöm mindenkinek, hogy véletlenül erre jártatok!