Slider

Üdvözöljük Környén!

2851 – Környe, Alkotmány u. 2. | telefon: 34/573-100 | kapcsolat: info@kornye.hu

A „Megyénk körül megyünk körül” elnevezésű, a megyei önkormányzat által életre hívott megyei identitásfejlesztő eseménysorozat keretében látogattak Tokodra a környeiek június 26-án, a települési páros találkozó július 15-ei állomásán immáron a környeiek viszonozták a vendéglátást. A tokodiakat több állomáson is helyi kézműves, őstermelői portékákkal, falatokkal, saját készítésű süteményekkel várták, melyekbe – ahogy Beke László, a házigazda település polgármestere fogalmazott – a „szívünket is belesütöttük”.

A vendégeket a Közösségi és Tájházban Bánhidi László, Tokod polgármestere is üdvözölte, aki egy, a településéről készített látkép festményt ajándékozott Környének, és Vörös János, a megyei identitás program vezetője is örömét fejezte ki, hogy létrejött a páros találkozó „második felvonása”. Ezt követően kezdődhetett az izgalmas, látnivalókban, élményekben, információkban, és egyáltalán nem utolsó sorban emlékek felidézésében gazdag program. A tokodiak múltidézése már a tájházban, és a még rendezés alatt, átadás előtt álló mesterségek utcájának megtekintésekor elkezdődött: az idősebbek hol egymásnak, hol a fiatalabbaknak mutatták, milyen volt egykor a rékli, milyen rövid volt az ágy, s hogy valamikor ők is ilyen szekérrel közlekedtek. A tájházban, egy egykori sváb család otthonában röviden megismerhették Környe több évszázados sváb gyökereit, és hallhattak az 1947-es kitelepítés borzalmairól is, majd az útjuk a református templomba, később a Művelődési Házba vezetett, ahol a megyei közgyűlés üléséről érkező Popovics György elnök is csatlakozott rövid időre a programhoz.

A megyei identitáspályázat a szívügyünk, és azon belül külön szívügyünk ezeknek a páros találkozóknak a megszervezése, hiszen nagyon fontos, hogy a megye különböző részein élők megismerhessék egymást, ellátogathassanak egymáshoz, és ott meglássák a különböző értékeket. Hiába mondom én, hogy nagyszerű település Tokod és csodálatos település Környe, ha csak keresztülutaznak rajta, és nem tapasztalják meg mindezt – fogalmazott a Művelődési Ház színháztermében az elnök, aki azt is elmondta, hogy nem véletlenek a párosítások, nem véletlenül esett Tokodra és Környére a választás, hiszen a két település nagyságában, lakosságszámában, kulturális életében hasonló, közösek a bányászathoz kapcsolódó gyökerek, és mindketten vendégszerető, vidám település. Erről a későbbiekben tanúbizonyságot is tettek, ám előtte még megtekintették a Vackor Óvoda és Bölcsődét, az Ybl Miklós tervezte, több mint 150 éves római katolikus templomot, a közelmúltban felújított plébániát, s természetesen a 110 esztendős Környebányára is ellátogattak, ahol a gyermekparadicsom Erdei Iskolában újabb környei házi finomságok várták a vendégeket. A településrész nevére utalva már az Erdei Iskolánál többen érdeklődtek a bányász múlt kapcsán, miután a tokodi szénbányászat is a 19. század első felében indult virágzásnak, így a Közösségi Házban kialakított bányászati emlékhelyen mindenki egyként emlékezett a széncsaták hőseire. Itt érkeztek el a páros találkozó legmegindítóbb percei… Úgy tűnt, hogy a vendégek csoportképhez készülődnek, majd miután elrendeződtek, felcsendült előadásukban a Bányászhimnusz, és minden strófája betöltötte a teret, a szíveket…

A Közösségi és Tájházhoz visszavezető úton az úgynevezett sétáló arborétum nyűgözte le a vendégeket, amely a településen található – olykor ritkaságnak számító – fákról, cserjékről tartalmaz részletes információkat egy leolvasható QR kód segítségével.

S hogy miként érezték magukat a tokodi vendégek Környén? Arról Takács Rita könyvtáros így írt:

Nagy élményt jelentett számunkra a látogatás, számos látnivalóval, izgalmas jó gyakorlattal ismerkedhettünk meg. Bekukkanthattunk a település közintézményeibe, láthattuk a csodás köztereit, templomait. Ellátogattunk a helyi bányász múzeumba ahol a tokodi Kéknefelejcs Nótakör elénekelte a Bányászhimnuszt, ami nagyon megható pillanat volt sokak számára. Az Erdei Iskolában helyi nevezetes ételeket kóstolhattunk, és vendégváró ajándékokkal is kedveskedtek nekünk, egy madár formájú kelt süteménnyel. A Művelődési Ház színháztermében egy Környéről készült imázs filmet tekinthettünk meg, amikor beléptem a színházterembe, az volt az első gondolatom, hogy hihetetlen érték van a környeiek birtokában, ez a terem egy csoda! A különböző helyszínek közötti utat kisvonattal tettük meg, ami nagyon kellemes volt, és minden helyszínen nagyon kedves, gazdag vendégfogadásban volt részünk. A program végén visszatértünk a tájházba, ahol az ízletes ebéd után bemutatkozott a nótakörünk, Kolbert Sándor vezetésével elénekelték a tokodi Himnuszt, majd (hiszen ők mindig nagyon jókedvűek, derűsek) természetesen folytatták a nótázást. Azaz a komoly perceket követte a vidám dalolás, utána pedig tánc a helyi Dorf Musik muzsikájára. Úgy érzem, valóban jó barátság alakult ki a két település között. Nagyon köszönjük minden szervezőnek, rendezőnek, segítőnek, hogy ott lehettünk, és a településre jellemző kis búcsú ajándék is nagyon kedves gesztus volt számunkra. Sok-sok élménnyel töltekezve indultunk haza, ezeket valamennyi tokodi vendég nevében köszönöm, és kívánom a Környeieknek, hogy a Jóisten adjon testi-lelki erőt a további munkájukhoz, fejlődésükhöz!

Megosztás