Slider

Üdvözöljük Környén!

2851 – Környe, Alkotmány u. 2. | telefon: 34/573-100 | kapcsolat: info@kornye.hu

Környe és a környékbeli települések mellett Piliscsévről, Kesztölcről, Bényről, Tatáról, Oroszlányból is érkeztek apróságok, anyukák, apukák, nagyszülők a Szivárvány Táncegyüttes március 7-ei, bakonyi folknapjára, melyen Vastag Richárd, a Népművészet Ifjú Mestere „vitte a prímet”, s mellette a veszprémi  GERENCE Néptáncegyüttes táncosai, zenészei, Schneider Gyula és barátai gondoskodtak a nem hagyományőrző, hanem hagyományértő és hagyományérző hangulatról.

Bár a program kezdetén talán ha húsz apróság gyülekezett Ricsi bácsi körül, és az idősebbek „óvatos” távolságból, székeken ülve követték a játékokat, tánctanítást, ahogy múlt az idő, a Népművészet Ifjú Mestere mesterien vonta be a felnőtteket is, a majdnem négy órás rendezvény során pedig folyamatosan érkeztek a még kevésbé „tikkadt” bekapcsolódók, így a záró bakonyi és mezőségi táncházra megtelt a Művelődési Ház nagyterme.

A Csoóri Sándor Alap támogatásával megvalósuló és a „Süssünk, Főzzünk valamit” klub finomságaival ízesített folknapon Ricsi bácsi a Pünkösd környékén szokásos eszközös játékokkal, például hingyózással, táncokkal, hangszerbemutatóval melegítette be a lányokat, fiúkat, s közben mesélt, kérdezett, a gyerekek válaszoltak, ő mesélt, kérdezett, a gyerekek válaszoltak, és láthatóan fergetegesen érezték magukat.

Merthogy a komplex interaktív programnak ez volt a veleje: élvezetesen, játékosan ismertetni meg a jelenlévőket a táncokkal, néphagyományokkal, a Veszprém megyei paraszti kultúra népművészetének értékeivel, népszokásaival, számos saját gyűjtéssel, s olyan lépésanyagokkal, melyeket az utolsó pillanatban lehetett megtalálni, lefilmezni.

Vastag Richárd szerint – annak ellenére, hogy a mai gyerkőcök mindennapjait átitatja a számítógép, okos telefon – Magyarországon ez a táncmozgalom, a népművészeti mozgalom és annak számos ága, mint egy örökségfa, tud virágozni. Ehhez természetesen több láb kell: kell a háttér, ahol tudják biztosítani ezeket a programokat, kell a szülői támogatottság, amiben megkapja a gyerek azt a biztonságérzetet, hogy igen, te jó helyen vagy itt, és kellenek hozzá a szakemberek, akik jól végzik ezt a fajta tevékenységet. Nyilván nem lehet általánosítani, de ma a Kárpát-medence magyarságának gyermektánc kultúrája Európában egyedülálló, tehát olyan szinten tudnak életre hívni gyermekközpontú programokat, ahol a gyerek nem néző, hanem részese az eseményeknek, ami példaértékű, és erre vigyázni kell – fogalmazott. Szerinte fontos, hogy ez a belső tartalom, az örökség, a közösség, a hagyományértés és hagyományérzés ki tudjon bontakozni, és elő tudja hívni azokat a struktúrákat a gyerekek, fiatalok, felnőttek, idősebbek lelkében, ami ad nekik egyfajta visszacsatolást, és ha valaki ezeket tudja használni, akkor egészséges, biztonságos lélekkel élheti a mindennapjait, amellett, hogy van mobiltelefonja és autóval jár dolgozni, és például a bankban dolgozik a földek helyett. Azt is kiemelte, hogy ezeknek az eseményeknek köszönhetően talán ismét nyílnak az emberek, hogy újra járjanak közösségekbe, hogy egymással beszélgessenek, megtanuljanak újra számítani egymásra, s megtanulják, hogy a közösen eltöltött örömteli idő hasznosabb és értékesebb a számukra, mint ülni a TV, vagy a telefon. És végül azt mondhatják: ma egy olyan nap telt el, amiért érdemes volt felkelni…

Az biztos, hogy aki március 7-én részese volt a programnak, ezzel az érzéssel zárhatta a napot, és a kedvező fogadtatást látva László Márta is ígéretet tett: lesz folknap folytatás, várhatóan október 10-én.

Megosztás