2007 szeptemberében, a tanévnyitó ünnepélyen még megilletődve álltak a nagyok gyűrűjűben a környei iskola udvarán, s talán nem is értették, mit is jelent majd számukra a következő nyolc évben a kisfaludy-s nyakkendő, melyet első alkalommal viseltek. S minden bizonnyal azt sem sejtették, milyen gyorsan elillan az akkor még hosszúnak tűnő nyolc esztendő.

Huszonhét diák számára szólalt meg utolsó alkalommal pénteken a csengőszó a környei Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Művészeti Iskolában. A ballagó fiatalok felszabadult mosollyal járták körbe még egyszer a jól ismert, s ezúttal virágoktól pompázó folyosókat, termeket Viskovics Andrea és Magyarits Katalin osztályfőnökökkel, valamint dr. Szemetiné Horn Bernadett és Csóra Jánosné alsós tanítóikkal, ám a várva-várt percek örömébe a fájdalmas búcsúzás érzése is belesajgott, hiszen az elköszönés szólt a nyakkendőnek, pedagógusaiknak, társaiknak, szeretett barátaiknak… S a könnyek bizony előtörtek…

Ahogy Muhari Alex búcsúgondolataiban is elhangzott, hiába jól ismertek az ilyenkor szokásos mondatok a távozásról, a nagybetűs életről, ezek a szavak most róluk szólnak, s most érzik csak igazán, hogy valóban új időszámítás kezdődik, bár ha másként nézik, folytatódik minden ugyanúgy, mint eddig, csak más helyszínen, más szereplőkkel: kötelezettségek ezután is lesznek. És ha valamit nem csinálunk meg, vagy rossz lesz a végeredmény, azért ugyanúgy egyes jár. És igen: a szünetekben elcsattant pofonok és hajhúzások is elkísérnek majd minket, csak épp nem az a benga fogja adni a másik osztályból, hanem sokszor mi magunknak… saját magunknak…

Az élet dal – énekeld. Az élet küzdelem – harcold meg. Az élet jutalom – érdemeld ki. Az élet élet – éljed! Kalkuttai Teréz anya gondolataival bocsátotta útjukra a diákokat Ráczné Wiszt Vilma igazgatóhelyettes, aki azokat az esztendőket is felidézte, amikor a most búcsúzó fiatalok még csak ismerkedtek a számok és betűk birodalmával.

Szép lassan kisgyermekből gondolkodó ifjú emberekké váltatok. Ez az időszak sok-sok munkával telt, sikerekből és bizony kudarcokból is állt. A szép emlékeket ne feledjétek, a sikertelenségek pedig szolgáljanak tanulságképpen a jövőben, ugyanazokat a hibákat ne kövessétek el még egyszer – fogalmazott, emlékeztetve a diákokat arra, hogy ha segítségre szorulnának, örömüket, vagy bánatukat szeretnék valakivel megosztani, szeretett iskolájuk ezután is várja őket.

Hagyomány, hogy azok a végzős diákok, akik tanulmányi munkájukban, az iskola sportéletében kiemelkedő eredményt értek el, ballagáskor nevelőtestületi dicséretet, jutalmat vehetnek át.

Szabó Karina nyolc éven át tartó kiemelkedő néptáncos munkájáért, az iskolai és a falusi rendezvényeken való színvonalas szerepléseiért, jó tanulmányi eredményéért és kiemelkedő közösségi munkájáért részesült az elismerésben. Valakovics Dominik nyolc éven át tartó kiemelkedő tanulmányi munkájával, példamutató, udvarias magatartásával, segítőkészségével, a tanulmányi versenyeken való sikeres részvételével vált érdemessé a dicséretre. Virga Réka Boglárkának nyolc éven át nyújtott kitűnő tanulmányi eredménye, a tanulmányi versenyeken való sikeres részvétele és az osztályközösségért végzett munkája elismeréseként gratulált a nevelőtestület nevében Trézlné Staudinger Csilla igazgató.

Közösségi munkájáért, segítőkészségéért Lein Klaudia Brigitta és Vérten Vivien, jó tanulmányi eredményéért, az osztályközösségben végzett kiemelkedő munkájáért, a német tanulmányi versenyeken elért eredményeiért Muhari Alex György, kitűnő tanulmányi munkájáért Varga Ágnes, az osztályközösségért végzett munkájáért Bartus Eszter és Lengyel Vivien, kiemelkedő sporttevékenységéért Valakovics Dominik, Zsöllei Martin, Heszler Krisztián és Farkas Dániel vehetett át könyvjutalmat.

A szülői közösségben végzett áldozatos munkája elismeréseként és köszöneteként Molnár Viktória, a munkaközösség elnökhelyettese emléklapot nyújtott át Farkas Évának, Lein Péternek, Vérten Lászlónak, Lengyelné Prekob Anitának, Vargáné Nagy Mariannak és Virgáné Eck Bernadettnek.